Ugrás a tartalomhoz

Elizebeth Smith Friedman

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elizebeth Smith Friedman
SzületettElizebeth Smith
1892. augusztus 26.[1][2][3]
Huntington[2][4]
Elhunyt1980. október 31. (88 évesen)[5][3]
Plainfield[6]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaWilliam F. Friedman
Gyermekeikét gyermek
SzüleiJohn Marion Smith
Sophia Smith
Foglalkozása
Iskolái
  • College of Wooster (1911–1913)
  • Hillsdale College (1913–1915, alapfokozat, angol irodalom)
SírhelyeArlingtoni Nemzeti Temető[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Elizebeth Smith Friedman témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
William F. Friedman és Elizebeth Smith Friedman

Elizebeth Smith Friedman (Huntington, 1892. augusztus 26. – Plainfield, 1980. október 31.) amerikai kriptográfus. Az Első majd a Második világháború alatt, valamint az amerikai szesztilalom idején (1920-as-30-as évek) a csempészek és hírforrásaik közötti titkosított rádiókommunikáció felfejtésén dolgozott. Körülbelül 12 000[8] üzenetet sikerült feltörnie. Papírral ceruzával. Nem volt akkor még computer, másutt és messze volt Alan Turing. Nem tudtak, nem is tudhattak egymásról.

Élete

[szerkesztés]

Huntingtonban született 1892-ben. Apja, John Marion Smith, kvéker, gazdálkozó, bankár és politikus volt; édesanyja Sophia Smith névre hallgatott.

Elizebeth Smith Friedman a kilenc gyermek legfiatalabbika volt. Elizebeth a család farmján nőtt fel. 1911-1913 között a College of Woosteren, Ohioban tanult, de abba kellett hagynia, amikor édesanyja megbetegedett. Aztán beiratkozott a michigani Hillsdale College-ba. Két évvel ezután diplomát kapott irodalomból. Emellett idegen nyelveket is tanult, latint, ógörögöt és németet. Különösen Shakespeare művei foglalkoztatták. 1915-ben rövid időre igazgatóhelyettes lett egy állami középiskolában, de fél év után felmondott, és hazaköltözött a szüleihez. Ezután Genfben (Illinois), a Riverbank Laboratoriesban helyezkedett el. Ez volt a legelső hely, amely kriptográfia kutatására született. A Riverbank nagy mennyiségben voltak információk a titkosírással kapcsolatban. Riverbank volt az egyetlen hely az Egyesült Államokban, ahol titkosított üzeneteket meg tudtak fejteni. A tulajdonos megszállott Shakespeare-rajongó volt. Felajánlottak neki egy asszisztensi állást. A fő feladata az volt, hogy bizonytsa be: valójában Francis Bacon írta Shakespeare műveit. Ehhez a kódolt üzeneteket kellett kisilabizálni, amelyekről azt feltételezték, hogy a shakespeari szövegekbe vannak állitólag elrejtve.[9]

Az első világháború alatt a Riverbank saját szakembereit küldte segítségül az amerikai államhoz. A Riverbank alkalmazottai között egy kódfejtő, William F. Friedman, akivel Elizebeth Smith hamarosan összeházasodott. A következő években együtt dolgoztak az egyetlen létező kriptográfiai műhelyben.

1921-ben washingtoni hadügyminisztériumnál helyezkedtek el.

Az 1920-ban az Egyesült Államokban életbe lépett a szesztilalom. Nagyjából ezidőben a rádióadások technikailag gyorsan fejlődtek, és a szeszcsempészek is hamar rájöttek a maguk számára való használatára. Azonban üzeneteik dekódolása Elizebeth számára, aki a már kriptográfiai rutint szerzett, nem volt ez lehetetlen. Akkor is megoldotta a feladatot, ha az eredeti szöveg valami más nyelven íródott.

A házaspár szaktudására felfigyelt a Parti Őrség is. Együttködésüket kérték a vizeken közlekedő csempészkommunikáció megfejtésében. 1927-től rengeteg kódolt üzenetet fejtettek számukra meg. Miután Elizebeth látta, hogy a megnövekedett rádióforgalom óriási mértékben növeli információcsere lehetőségét, ezért elsőként forszírozta, hogy a Kongresszus hozzon létre kódfejtő részleget.

Elizabethnek perdöntő szerepe volt Al Capone bíróság elé állításában is. Egy zárt tárgyaláson részletesen és mindenki számára érthetően magyarázta el a kódfejtés praktikáit.

A második világháború alatt Elizebeth haditengerészetnél dolgozott. Neki köszönhető, hogy a német hírszerzés Dél-Amerikából Németországba juttatott titkos információs hálózatát fel tudták számolni. Queen Mary óceánjáró csapatszállítóként szolgált a második világháború idején. Adolf Hitler 250 000 dollárt és Vaskeresztet ígért annak az U-boot parancsnoknak, aki elsüllyeszti az óceánjárót. Elizebeth azonban az erre vonatkozó kódolt ismereteket is jókor feltárta.

Elizebeth, a férje, és ötfős csapatuk a dél-amerikai német kémhálózatot mintegy 4000 üzenét fejtette meg, és sikerült az Enigma-készülékhez is hozzájutniuk. Argentína, Bolívia és Chile kénytelen volt szakítani a németekkel és átállni a szövetségesekhez.

Elizebeth egy nyugdíjasotthonban hunyt el 1980-ban, 88 éves korában. Kriptográfiai gyűjtemét a Virginia állambeli Lexingtonban őrzik.

További információk

[szerkesztés]
  • 1999-ben – a létrehozás évében − beiktatták az National Security Agency Becsületcsarnokába.
  • Az NSA nézőterét 1999-ben átnevezték „William and Elizebeth Friedman Auditorium”-ra.
  • 2019-ben az Egyesült Államok Szenátusa határozatot fogadott el Elizebeth Smith Friedman kriptográfus életének és hagyatékának tiszteletére.
  • 2020. július 7-én az Egyesült Államok parti őrsége Elizebeth Smith Friedman tiszteletére elnevezte egy hajóját.
  • Egy Elizebeth Smith Friedman életét bemutató televíziós dokumentumfilm sorozat egyik epizódja is róla szól.
  • 2021 októberében Amy Butler Greenfield kiadta életrajzát „The Woman All Spies Fear: Code Breaker Elizebeth Smith Friedman and Her Hidden Life” címmel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]