Elisabeth Altmann-Gottheiner
| Elisabeth Altmann-Gottheiner | |
 | |
| Született | 1874. március 26.[1][2][3][4] Berlin |
| Elhunyt | 1930. október 21. (56 évesen)[5][3] Mannheim |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Zürichi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elisabeth Altmann-Gottheiner témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Elisabeth Altmann-Gottheiner (Berlin, 1874. március 26. – Mannheim, 1930. október 21.) német feminista, nőjogi aktivista, az első női egyetemi tanár Németországban.
Élete
[szerkesztés]Zsidó családból származott, apja Baurat Gottheiner volt. Alapfokú iskolái után gazdasági tanulmányokat folytatott, előbb Londonban majd Berlinben tanult. 1902-ben Zürichben szerzett doktori címet Studien über die Wuppertaler Textil-Industrie und ihre Arbeiter in den letzten 20 Jahren című tanulmányával. 1908-ban a Mannheimi Kereskedelmi Főiskola (Handelshochschule Mannheim) első női előadója volt. Ugyanebben az évben a Bund Deutscher Frauenvereine (BDF) tagja lett, amelyet több alkalommal is képviselt nemzetközi konferenciákon. 1912 és 1924 közt a szövetség pénztárosi tisztét is betöltötte. 1912-től ő adta ki a mozgalom évkönyvét Jahrbuch der Frauenbewegung címmel.
A szintén BDF-tag Alice Bensheimerrel együtt részt vett a Fortschrittliche Volkspartei (Haladó Néppárt) munkájában, mivel azt remélték, hogy a párt támogatni fogja a nők választójogát. Ez végül nem következett be. 1921-ben adta ki Die Berufsaussichten der deutschen Akademikerinnen című munkáját, 1925-ben professzori kinevezést kapott. Tagja és társelnöke volt a Gemeinschaft Deutscher und Oesterreichischer Künstlerinnenvereine aller Kunstgattungen (GEDOK) nonprofit szervezetnek is.
1906-ban férjhez ment Samuel Paul Altmann (1878–1933) közgazdászhoz.
A Mannheimi Egyetem 1996 óta minden évben odaítéli az Elisabeth Altmann Gottheiner-díjat,[6] Mannheim-Käfertalban pedig egy utcát neveztek el róla.[7]
Munkái
[szerkesztés]- Die gewerbliche Arbeiterinnenfrage, Leipzig, Dietrich, 1905
- Das Wahlrecht der Frauen zu den beruflichen Interessenvertretungen, Berlin, 1910
- Die deutschen politischen Parteien und ihre Stellung zur Frauenfrage, Berlin, 1910
- Die Berufsaussichten der deutschen Akademikerinnen, Halle (Saale), M. Niemeyer 1921
- Leitfaden durch die Sozialpolitik, Leipzig, Gloeckner, 1923
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Trove. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://www.deutsche-biographie.de/sfz734.html, Elisabeth Altmann-Gottheiner, 2017. október 9.
- ↑ Informationen zu Altmann-Gottheiner[halott link]
- ↑ Elisabeth-Altmann-Gottheiner-Straße | MARCHIVUM
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Elisabeth Altmann-Gottheiner című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Életrajza a Deutsche Biographie oldalán, online változat
- Reichshandbuch der deutschen Gesellschaft – Das Handbuch der Persönlichkeiten in Wort und Bild. Deutscher Wirtschaftsverlag, Berlin 1930, Első kötet, 20. oldal, ISBN 3-598-30664-4.
- Manfred Berger: Altmann-Gottheiner, Elisabeth, in: Hugo Maier (szerk.): Who is who der Sozialen Arbeit. Lambertus, Freiburg 1998 ISBN 3-7841-1036-3, 39. oldal
- Életrajza a sraatsanzeiger.de oldalon Archiválva 2021. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
