Elio e le Storie Tese
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Elio e le Storie Tese | |
 | |
| Információk | |
| Eredet | Olaszország, Milánó |
| Alapítva | 1980 |
| Aktív évek | 1980– aktív |
| Műfaj | rock, keményrock, commedy rock, progressive rock, dance rock |
| Kiadó | Psycho, Hukapan, Aspirine |
| Tagok | |
| Stefano Belisari Sergio Conforti Nicola Fasani Davide Civaschi Christian Meyer Antonello Aguzzi Vittorio Cosma Luca Mangoni | |
| Korábbi tagok | |
| Paolo Panigada (†1998) | |
| Az Elio e le Storie Tese weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elio e le Storie Tese témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Elio e le Storie Tese (olasz, jelentése: „Elio és a feszült történetek”; rövidítve gyakran EelST) egy milánói olasz rockegyüttes, amelyet Stefano Belisari – művésznevén Elio – alapított 1980-ban. Az együttes egyre növekvő népszerűségére eleinte csak nem hivatalosan kiadott és terjesztett, ún. bootleg-felvételekkel, valamint lokálokban (például a Magia Music Meetingben, illetve a híres milánói Zeligben) való fellépéseivel, később már hivatalosan is megjelentettt nagylemezivel és tévés szerepléseivel tett szert. A különösképpen a fiatalok körében népszerű zenekar 1996-ban második helyezést ért el a Sanremói Dalfesztiválon a La terra dei cachi című dalával. 1999-ben megnyérték a Dublinban rendezett MTV European Music Awards Best italian act (Legjobb olasz fellépés) kategóriáját, majd 2003-ban a Miglior videoclip (Legjobb videóklip) kategóriában nyertek díjat a Federazione Industria Musicale Italiana (FIMI) (Olasz Zeneipari Szövetség) által rendezett Italian Music Awardson. Valamennyi albumuk Olaszországban aranylemez lett.
Tagok
[szerkesztés]Jelenlegi felállás
[szerkesztés]- Stefano Belisari (1961. július 30.), alias „Elio”; ének, gitár, fuvola.
- Nicola Fasani (1965. április 7.), alias „Faso” vagy „Pasto”; elektromos basszus, vokál
- Davide Civaschi (1962. január 22.), alias „Cesareo”, „Civas” vagy „Dave”; gitár, vokál
- Sergio Conforti (1964. február 13.), alias „Rocco Tanica”, „Confo Tanica”, „Carambola” (2003), Nuovo Boosta (2004), „Luigi Calimero” (2005), „Luigino”, „Rocco Taniche” stb.; ének, billentyűzet, dobgép.
- Christian Meyer (1963. január 27.), alias „Meyer”, „Millefinestre”, „Batterista Bobo”, „Avates”, „Turtello”, „Tafano”; dobok, ütőhangszerek
- Antonello Aguzzi (1959. december 6.), alias „Jantoman”, majd „Santoman”, később „Inumano”, jelenleg „Uomo”; billentyűzet, vokál.
- Vittorio Cosma, alias „Clayderman Viganò”; billentyűzet, gitár, vokál.
- Luca Mangoni (1961. március 26.), alias „Mangoni”, „Dottor Stramangone”; koreográfia, ének, vokál.
Volt tag
[szerkesztés]- Paolo Panigada (1962. július 12. – † 1998. december 23.), alias „Feiez”
Diszkográfia és videográfia
[szerkesztés]- Elio Samaga Hukapan Kariyana Turu (1989)
- The Los Sri Lanka Parakramabahu Brothers featuring Elio e le Storie Tese (1990 – minialbum).
- Italyan, Rum Casusu Çikti (1992)
- Esco dal mio corpo e ho molta paura (Gli inediti 1979-1986) (1993 – a kiadatlan élő dalok stúdiófelvétele, )
- Eat the Phikis (1996)
- Del meglio del nostro meglio Vol. 1 (1997 – a legnagyobb slágerek és kiadatlan dalok új feldolgozásai)
- Peerla (1998 – kiadatlan dalok és ritkaságok válogatáslemeze, )
- Craccracriccrecr (1999)
- Tutti gli uomini del deficiente (1999)
- Made in Japan – Live at Parco Capello (2001)
- Cicciput (2003)
- Studentessi (2008)
- L'album biango (2013)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Elio e le Storie Tese című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]