Vízigesztenye

Vízigesztenye
	Régi rajz a növényről
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Palkafélék (Cyperaceae);
Alcsalád:	Palkaformák (Cyperoideae);
Nemzetség-; csoport:	Eleocharideae;
Nemzetség:	Eleocharis; R.Br.
Faj:	E. dulcis;
Tudományos név
	Eleocharis dulcis; (Burm.f.) Trin. ex Hensch.
Szinonimák
Szinonimák
	Carex tuberosa (Schult.) Blanco; Eleocharis austrocaledonica Vieill.; Eleocharis equisetina J.Presl & C.Presl; Eleocharis indica (Lour.) Druce; Eleocharis plantaginea (Retz.) Roem. & Schult.; Eleocharis plantaginea var. stolonifera Boeckeler; Eleocharis plantagineiformis Tang & F.T.Wang; Eleocharis plantaginoides (Rottb.) Domin; Eleocharis tuberosa Schult.; Eleocharis tumida (Roxb.) Schult.; Limnochloa plantaginea (Retz.) Nees; Limnochloa tumida (Roxb.) Nees; Scirpus dubius Roxb.; Scirpus plantagineus Retz.; Scirpus plantaginoides Rottb.; Scirpus spiralis Willd. ex Kunth; Scirpus tuberosus Roxb.; Scirpus tumidus Roxb.; Andropogon dulcis Burm.f.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vízigesztenye témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vízigesztenye témájú médiaállományokat és Vízigesztenye témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következővel: Sulyom.

A vízigesztenye (Eleocharis dulcis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A vízigesztenye előfordulási területe Afrika déli fele, a Dél-afrikai Köztársaság kivételével, valamint egyes nyugat-afrikai térségek; Madagaszkáron is jelen van. Ázsiában az elterjedése Pakisztántól kezdve, Indián, Srí Lankán és Délkelet-Ázsián keresztül, északra Kínáig, a Koreai-félszigetig és Japánig tart, míg délre a Fülöp-szigetekig és Indonéziáig tart. Az ausztrál kontinens nagy részén is őshonos.

Megjelenése

Ez a palkaféle 30-120 centiméter magas évelő növény, amely sűrű csomókban nő. Gyökerei narancssárgásak vagy vörösesbarnák. A fiatal indái fehérek 30 centiméter hosszúak és 6 milliméter szélesek. A virágzata halványzöld 25-50 milliméter hosszú és 2-6 milliméter átmérőjű virágokból tevődik össze. Egy-egy virágnak 3 fehér bibéje van. A termése körülbelül 2 milliméter hosszú, háromszög alakú, sima felületű és barna színű. A szintén barna színű, „gesztenyeszerű” gumója ehető, emiatt – főleg Ázsiában – termesztik.