Elemy Sándor
Elemy Sándor | |
Született | 1842. december 25. Németújfalu |
Elhunyt | 1897. március 3. (54 évesen) Temesvár |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | kántortanító, zenepedagógus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elemy Sándor (Németújfalu, 1842. december 25. – Temesvár, 1897. március 3.) magyar kántor, zenepedagógus, állami népiskolai tanító, szakíró, a szigetvár-vidéki tanítóegyletet első elnöke.
Élete
[szerkesztés]Németújfalu (ma: Kétújfalu) községben született 1842. december 25-én Elemy György helybéli kántortanító, jegyző és Gruber Örzse gyermekeként. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett és Kaposvárott végezte, ezután egy évig édesapja mellett szülőfalujában mint tanítógyakornok működött. 1859-ben a pécsi tanítóképzőbe lépett, hol 1861-ben a főelemi iskolákra tanítóképesítő oklevelet nyert. Ezt követően 1865-ig édesapja mellett segédtanító, azután pedig kinevezett rendes kántortanító volt. 1869-ben többek közreműködésével megalakította a szigetvár-vidéki tanítóegyletet, melynek első elnökévé megválasztották. Ugyanazon évben báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által a népiskolaügy tanulmányozása végett Bajorországba küldetett. 1875-ben a temesvári állami népiskolához nevezték ki állami tanítónak. 1876-ban a dél-magyarországi tanítóegylet közgyűlésén ő tartotta az első magyar értekezést. Az 1879-től 1882-ig fennállott Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönyének szerkesztője volt. Temesváron hunyt el 1897. március 3-án.
Szakírói munkássága
[szerkesztés]Több kritikai cikket írt a Tanodai Lapokba, a Néptanodába és más szaklapokba. Írói álnevei: Sándor József, Csetneky Gábor (Dél-magyarországi Tanítóegylet Közlönye 1880/2), Somogyi Sándor.
Emlékezete
[szerkesztés]- Nevét őrzi az Elemy Sándor Művelődési Ház és Könyvtár Kétújfaluban.
Művei, írásai (válogatás)
[szerkesztés]- A magyar hangfokozat és még valami. In: Zenészeti L. 1862. ápr.
- Magyar zeneirodalmi régiség (Gáti István zongoraiskolájáról). In: Zenészeti L. 1862. jún. 19.
- Igénytelen nézetek katholikus egyházi zenénk emelésének érdekében. In: Zenészeti L. 1863. ápr.
- A népiskola hamupipőkéi. Kritikai eszmetöredékek a népiskolai oktatás köréből. Temesvár, 1890.
- Az írva-olvasás tanmódszere kritikai világításban. Temesvár, 1894.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Brockhaus-Riemann (szerk.): Zenei Lexikon 1-3. Budapest, 1982-85. 499. o.
- Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1956. 107/386/401. o.
- Új magyar életrajzi lexikon. 1-5. köt. Budapest, 2001-2004. II. kötet 332. o.
- Dr. Hajas Endre: Akikre büszkék lehetünk - Elemy Sándor[halott link]. In: Dráva-sík Falukrónika, 2011/2. december. 6. o.