Előhívó

Az analóg fotográfiai eljárásoknál az előhívók azok az anyagok, melyek a filmben, vagy fotópapírban található megvilágított, fényérzékeny ezüstsókat (ezüst-klorid, ezüst-bromid, ezüst-jodid) fémezüstté alakítják. Legtöbbször híg, vizes oldatban használják őket.

Hatóanyagok

Az előhívóoldat legfontosabb alkotóeleme az előhívó hatóanyag, mely redukáló hatású vegyszer, ellenben nem minden kémiai redukálószer előhívó hatóanyag. Kémiai szempontból az előhívó hatóanyagok két csoportba oszthatók: szerves és szervetlen előhívó hatóanyagok. Szervetlen előhívó hatóanyagok a vassók, a rézsók, a vanádiumsók, hidrogén-peroxid, stb. A szerves előhívó hatóanyagok közül több mint 800-at tartunk számon, a fekete-fehér előhívás gyakorlatában kb. 12 fordul elő; színes előhívásnál is 10-12 van használatban. A szerves előhívó hatóanyagok többsége benzol-származék. Szerves előhívó hatóanyagok a hidrokinon, a metol, a fenidon, az amidol. A gyakorlatban használt hatóanyagoknak az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkezniük:

A hatóanyag könnyen oldható kell legyen
Nem lehet színező hatása
Ne legyen toxikus - ezt nehéz kivitelezni, mert a hatóanyagok nagy része bőrmérgező tulajdonságú

Tartósítóanyagok

Az előhívóoldatokban konzerválószerként rendszerint nátrium-szulfitot használnak. Feladata a hatóanyag oxidációjának a megakadályozása.

Lúgosítóanyagok

A pH-érték illetve lúgosság növekedése az előhívást gyorsítja, így csökkenti a hívásidőt. A leggyakrabban használt lúgosítóanyagok a bórax, a nátrium-metaborát, a nátrium-karbonát, a kálium-karbonát, a nátrium-hidroxid és a kálium-hidroxid.

Fátyolgátló anyagok

Az előhívóoldat a hosszabb előhívás során a meg nem világított ezüstsókat is redukálja, ennek következtében szürke fátyol keletkezik. Ennek meggátolására szükséges fátyolgátló anyagot is adagolni a hívóoldatba. A leggyakrabban használt fátyolgátló a kálium-bromid.