Einsatzgruppen-per
Einsatzgruppen-per | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Einsatzgruppen-per témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Einsatzgruppen-per (hivatalos alakban The United States of America vs. Otto Ohlendorf, et al.) Nürnbergben, 1947. szeptember 29. és 1948. április 10. között lezajlott bírósági tárgyalás volt, amely során a második világháború alatt elkövetett emberiség elleni bűncselekményekkel, háborús bűnökkel, illetve bűnszervezetben való részvétellel vádoltak meg 24 SS-tisztet, mint az Einsatzgruppe-különítmények és az SD vezető beosztású tagjait. A vádlottak közt volt Otto Ohlendorf, az ún. Einsatzgruppen D alakulat vezetője, aki egymaga 90 000 ember meggyilkolásáért volt felelős.
A per folyamán összesen 14 embert ítéltek halálra, ebből végül csak négyet végeztek ki ténylegesen akasztással (köztük Ohlendorfot), a többiek büntetését 1951-ben különböző hosszúságú börtönbüntetésre enyhítették, legkésőbb 1958-ig pedig egységesen szabadon bocsátották őket.
A per főügyésze amerikai részről Ben Ferencz volt, akinek ez volt az első ügye.
A vádak
[szerkesztés]A per három vádpontban tárgyalta ki a 24 vezető beosztású tiszt részvételét a háború alatt elkövetett bűnök vonatkozásában:
- Emberiség elleni bűncselekmények: üldöztetés faji, vallási vagy politikai alapon, emberek begyűjtése, kínzása, meggyilkolása és szervezett kiirtása, valamint más bűncselekmények.
- Háborús bűncselekmények, továbbá szükségtelen pusztítás.
- Bűnszervezetben való részvétel: hivatal betöltése olyan szervezetekben, mint az SS, az SD vagy a Gestapo, melyeket a Nürnbergi per folyamán bűnszervezeteknek nyilvánítottak.
A vádlottak és ítéleteik
[szerkesztés]Név | Kép | Betöltött pozíció | Ítélet | Végrehajtott büntetés (1951) |
---|---|---|---|---|
Otto Ohlendorf | SS-Gruppenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe D parancsnoka | kötél általi halál | 1951. június 7-én kivégezték | |
Heinz Jost | SS-Brigadeführer; SD-tag; az Einsatzgruppe A parancsnoka | életfogytiglani börtönbüntetés | 10 év börtönre módosítva; 1951 decemberében szabadon engedték; 1964-ben halt meg | |
Erich Naumann | SS-Brigadeführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B parancsnoka | kötél általi halál | 1951. június 7-én kivégezték | |
Otto Rasch | SS-Brigadeführer; SD- és Gestapo-tag; az Einsatzgruppe C parancsnoka | egészségügyi okok miatt 1948. február 5-én kivonták a tárgyalás alól; 1948. november 1-jén meghalt | − | |
Erwin Schulz | SS-Brigadeführer; Gestapo-tag; az Einsatzgruppe C Einsatzkommando 5 ágának parancsnoka | 20 év börtön | 15 év börtönre módosítva; 1954. január 9-én szabadon engedték; 1981-ben halt meg | |
Franz Six | SS-Brigadeführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Vorkommando Moskau ágának parancsnoka | 20 év börtön | 10 év börtönre módosítva; 1952 októberében szabadon engedték; 1975-ben halt meg | |
Paul Blobel | SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4a ágának parancsnoka | kötél általi halál | 1951. június 7-én kivégezték | |
Walter Blume | SS-Standartenführer; SD- és Gestapo-tag; az Einsatzgruppe B Sonderkommando 7a ágának parancsnoka | kötél általi halál | 25 év börtönre módosítva; 1955 márciusában szabadon engedték; 1974-ben halt meg | |
Martin Sandberger | SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe A Sonderkommando 1a ágának parancsnoka | kötél általi halál | életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1958. május 9-én szabadon engedték; 2010-ben halt meg | |
Willi Seibert | SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe D helyettes vezetője | kötél általi halál | 15 év börtönre módosítva; 1954. május 14-én szabadon engedték; 1976-ban halt meg | |
Eugen Steimle | SS-Standartenführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Sonderkommando 7a ágának, valamint az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4a ágának parancsnoka | kötél általi halál | 20 év börtönre módosítva; 1954 júniusában szabadon engedték; 1987-ben halt meg | |
Ernst Biberstein | SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Einsatzkommando 6 ágának parancsnoka | kötél általi halál | életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1958. május 9-én szabadon engedték; 1986-ban halt meg | |
Werner Braune | SS-Obersturmbannführer; SD- és Gestapo-tag; az Einsatzgruppe D Einsatzkommando 11b ágának parancsnoka | kötél általi halál | 1951. június 7-én kivégezték | |
Walter Haensch | SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4b ágának parancsnoka | kötél általi halál | 15 év börtönre módosítva; 1955 augusztusában szabadon engedték; 1994-ben halt meg | |
Gustav Adolf Nosske | SS-Obersturmbannführer; Gestapo-tag; az Einsatzgruppe D Einsatzkommando 12 ágának parancsnoka | életfogytiglani börtönbüntetés | 10 év börtönre módosítva; 1951 decemberében szabadon engedték; 1986-ban halt meg | |
Adolf Ott | SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Sonderkommando 7b ágának parancsnoka | kötél általi halál | életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1958. május 9-én szabadon engedték; 1973-ban halt meg | |
Eduard Strauch | SS-Obersturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe A Einsatzkommando 2 ágának parancsnoka | kötél általi halál | átadásra került a belga hatóságok részére; Belgiumban szintén halálra ítélték; 1955. szeptember 11-én, kivégzése előtt meghalt | |
Emil Haussmann | SS-Sturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe D Einsatzkommando 12 ágának tisztje | megvádolása előtt öngyilkos lett 1947. július 31-én | − | |
Waldemar Klingelhöfer | SS-Sturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe B Vorkommando Moskau ágának parancsnoka | kötél általi halál | életfogytiglani börtönbüntetésre módosítva; 1956 decemberében szabadon engedték; 1977-ben halt meg | |
Lothar Fendler | SS-Sturmbannführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Sonderkommando 4b ágának második legmagasabb rangú tisztje | 10 év börtön | 8 év börtönre módosítva; 1951 márciusában szabadon engedték; 1983-ban halt meg | |
Waldemar von Radetzky | SS-Sturmbannführer; SD-tag; Einsatzgruppe C Sonderkommando 4a ágának helyettes vezetője | 20 év börtön | szabadon engedték; 1990-ben halt meg | |
Felix Rühl | SS-Hauptsturmführer; Gestapo-tag; az Einsatzgruppe D Sonderkommando 10b ágának tisztje | 10 év börtön | szabadon engedték; 1982-ben halt meg | |
Heinz Schubert | SS-Obersturmführer; SD-tag; Otto Ohlendorf szárnysegédje az Einsatzgruppe D-ben | kötél általi halál | 10 év börtönre módosítva; 1951 decemberében szabadon engedték; 1987-ben halt meg | |
Matthias Graf | SS-Untersturmführer; SD-tag; az Einsatzgruppe C Einsatzkommando 6 ágának tisztje | büntetését hivatalosan letöltötte; az 1. és 2. vádpontban nem volt bűnös, és semmilyen magasabb pozíciót nem töltött be (és nem is fogadott el) az SD-n belül sem; az SS-ből korábban kizárásra került közönyösség miatt | − |
A tárgyalást Michael Musmanno bíró vezette. Elmondása szerint minden esetben a halálbüntetés mellett döntött, ahol a vádlott aktívan közreműködött a tömeggyilkosságokban, és nem tudott mentő körülményt felmutatni. Erwin Schulz esetében például 20 év börtönt ítéltek meg halálbüntetés helyett, mert bár beismerte 90–100 ember megölését Ukrajnában, de nem volt hajlandó engedelmeskedni annak a parancsnak, amely minden zsidó nő és gyermek megsemmisítését rendelte el, és azonnal lemondott pozíciójáról, amikor nem tudta megakadályozni a parancsot. A bíróság ugyanakkor nem fogadta el védekezésképpen a felsőbb utasítás végrehajtását.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Einsatzgruppen trial című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.