Ugrás a tartalomhoz

Edward Burne-Jones

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edward Burne-Jones
Született1833. augusztus 28.[1][2][3][4][5]
Birmingham[6][7]
Elhunyt1898. június 17. (64 évesen)[8][3][4][5][9]
London[10][7]
Állampolgársága
HázastársaGeorgiana Burne-Jones (1860 – nem ismert)[12][13][14]
ÉlettársaMaria Zambaco[15][16]
Gyermekei
  • Margaret Burne-Jones
  • Philip Burne-Jones
  • Christopher Burne-Jones
SzüleiElizabeth Coley
Edward Richard Jones
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
  • formatervező
  • illusztrátor
  • belsőépítész
  • képzőművész
  • művész
Iskolái
  • Exeter College
  • King Edward's School
  • Heatherley School of Fine Art
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Burne-Jones témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Edward Burne-Jones, Sir Edward Coley[17] 1st Baronet[18] (Birmingham, 1833. augusztus 28.London, 1898. június 17.) angol preraffaelita festő és iparművész. Iskolát teremtett. Üvegfestészettel is foglalkozott.

Életpályája

[szerkesztés]
Burne-Jones William Morrisszal Frederick Hollyer 1874-es képén
Az aranylépcső (1880)
Burne-Jones:Kophetua király és a kolduslány 1884, Tate Gallery, London[19]

Eredeti neve Edward Coley Jones. Oxfordban végezte tanulmányait, itt ismerkedett meg William Morrisszal. Mestere, Dante Gabriel Rossetti biztatására lemondott az egyházi pályáról és a preraffaelita képzőművészetnek szentelte magát. Festményein a dekoratív elemek és az irodalmi (gyakran szimbolikus) elemek dominálnak. Olajfestményeit később főként Botticelli modorában alkotta meg, kései alkotásain a manierizmus felé hajlott. Idealizált nőtípusai a maga korában népszerűek voltak.

Művein számos görög mítoszt ábrázolt, valamint az Arthur-legendát. Pályája vége felé az iparművészet felé fordult: üvegablakokat, falikárpitokat, mozaikokat, bútordíszeket tervezett, könyvillusztrálással (pl. 87 illusztráció Chaucer műveinek 1897-es kiadásához) is foglalkozott.

1894-ben lett báró.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Merlin és Vivian (1877),
  • Venus tükre (1877);
  • Pan és Pszyché (1878)
  • Aranylépcső (1880);
  • Kophetua király és a kolduslány (1884)
  • Pygmalion és Galatea;
  • Sibyllák;
  • A Perseus-monda (3 képben 1888);
  • A bethlehemi csillag (1891)
  • Orpheus halála.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Edward Coley (Sir) Burne-Jones (holland nyelven)
  3. a b Edward Coley Burne-Jones (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b RKDartists (holland nyelven)
  8. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  9. ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2018. május 11. (Hozzáférés: 2018. október 25.)
  11. https://www.workwithdata.com/person/edward-coley-burne-jones-bt-1833, 2024. november 11.
  12. Kindred Britain
  13. p17391.htm#i173903, 2020. augusztus 7.
  14. inferred from timeline of events
  15. biography/Sir-Edward-Coley-Burne-Jones-1st-Baronet
  16. The Victorian Web
  17. Cambridge Enciklopédia, 208. old.
  18. 1. Báró
  19. Burne-Jones és a preraffaeliták valójában ennek a képnek köszönhetően lettek ismertté

Források

[szerkesztés]
  • Magyar nagylexikon 4. kötet, 791. old.
  • Művészeti lexikon I. kötet, 351. old.
  • Cambridge Enciklopédia, 208. old.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sármány Ilona: Burne-Jones; Corvina, Bp., 1983 (A művészet kiskönyvtára)