Eduardo Dato
Eduardo Dato | |
Született | 1856. augusztus 12.[1][2][3][4][5] A Coruña |
Elhunyt | 1921. március 8. (64 évesen)[1][2][3][4][5] Madrid |
Állampolgársága | spanyol[6] |
Házastársa | María de Barrenechea, 1st Duchess of Dato |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | |
Halál oka | shot to the head |
Sírhelye | Pantheon of Illustrious Men |
Eduardo Dato aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduardo Dato témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eduardo Dato e Iradier (A Coruña, 1856. augusztus 12. – Madrid, 1921. március 8.) spanyol konzervatív politikus. 1921-ben Madridban anarchista merénylet áldozata lett.
Életpályája
[szerkesztés]1883 óta volt képviselő. 1899-ben belügyminiszter, 1903-ban igazságügyminiszter, 1907 és 1909 között a kamara elnöke, 1913 és 1915, valamint 1917 és 1921 között Spanyolország miniszterelnöke volt. Az első világháború alatt semlegességi politikát folytatott.
Halála
[szerkesztés]Eduardo Dato kormányfő 1921. március 8-án, az esti órákban gépkocsin tartott a szenátus üléséről otthonába. A Plaza de la Independencián merénylői, akik motoron követték az autót, tüzet nyitottak a jármű a hátsó részére. A támadók 21 lövést adtak le.[9] A miniszterelnök olyan súlyosan megsérült, hogy kevéssel a támadás után meghalt. A merényletet három katalán anarchista, Pedro Matheu, Ramón Casanellas Lluch és Luis Nicolau Fort követte el.[10] A támadásban a sofőr is meghalt.[11]
A rendőrség hamar rábukkant az elkövetőkre. Pedro Matheu-t Spanyolországban fogták el, a többiek külföldre menekültek. Ramón Casanellas Lluch eljutott a Szovjetunióba. Az álnéven utazó Luis Nicolau Fort és felesége, Lucía Joaquina Concepción 1921. október 25-én érkezett Párizsból Berlinbe. Október 29-én őrizetbe vették őket, és Spanyolország kérte a kiadatásukat kérte. Németországban és Spanyolországban baloldali tiltakozáshullám kezdődött a kiadatás ellen. Berlin végül kiadta őket, és a házaspár 1922. február 23-án érkezett meg Madridba. A spanyol bíróság 1923. október 11-én kimondta rájuk a halálos ítéletet, de azt 1924-ben életfogytiglani büntetésre enyhítette.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Diccionario biográfico español (spanyol nyelven). Royal Academy of History, 2011. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://datos.gob.es/es/catalogo/e00123904-autores-espanoles-en-dominio-publico-fallecidos-desde-1900
- ↑ BOE-A-1910-3375
- ↑ a b http://www.ordens.presidencia.pt/?idc=154
- ↑ Chronology of World Terrorism
- ↑ a b Mettgenberg
- ↑ TNYT
Források
[szerkesztés]- ↑ Mettgenberg: Wolfgang Mettgenberg. The Extradition of the Assassins of the Spanish Premier Dato by the German Reich (Fort Extradition Case). The American Journal of International Law (1922. október). Hozzáférés ideje: 2019. február 24.
- ↑ TNYT: Spanish Premier is Assassinated Leaving Congress. The New York Times (1921. március 9.). Hozzáférés ideje: 2019. február 24.
- ↑ TNYT: Henry E. Mattox. Chronology of World Terrorism, 1901-2001. McFarland & Company (2004). Hozzáférés ideje: 2019. február 24.