Ugrás a tartalomhoz

Eduard van der Nüll

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eduard van der Nüll
Született1812. január 9.[1][2][3][4][5]
Bécs[6][7]
Elhunyt

Bécs
Állampolgárságaosztrák
Nemzetiségeosztrák
Foglalkozása
Iskolái
Halál okaönakasztás
SírhelyeWiener Zentralfriedhof
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiStaatsoper
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard van der Nüll témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség


Eduard van der Nüll (Bécs, 1812. január 9. – Bécs, 1868. április 3.) osztrák építész, a historizmus jeles mestere.

Életpályája

[szerkesztés]
Wiener Staatsoper

A bécsi akadémián tanult, ahol Peter von Nobile, P. Sprenger és K. Rösner tanítványa volt. Barátjával, August Sicard von Sicardsburggal együtt 1839-ben egy tőzsdeépület tervrajzával udvari díjat nyert, majd 1843-ig beutazta Olaszországot, Franciaországot és Németországot. Miután Bécsbe visszatért, a bécsi akadémia építészet- és ornamentikatanára volt. Együtt dolgozott Sicardsburggal, aki monumentális épületek tervezésében tűnt ki, míg Nüll az ékítmények harmonikus felrakásában jeleskedett. Legnagyobb közös alkotásukat, a francia neoreneszánsz stílusú bécsi operaházat (Wiener Staatsoper) 1861 és 1869 között építették. Nüll, aki már előbb főépítészeti tanácsosi rangot kapott, 1864-ben nyugalmaztatását kérte. Elmebaja ahhoz vezetett, hogy öngyilkos lett.

Egyéb művei

[szerkesztés]
  • Sophienbad (Bécs, 1846–1847)
  • Karlstheater (Bécs, 1846–1847)
  • Haas'sches Haus (Bécs, Graben)
  • Larisch–Mönich-palota (Bécs)
  • Alterchenfeldi templom díszítése (1853-tól)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. BnF-források (francia nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b Nüll, Eduard van der (BLKÖ)
  8. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  9. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.