Ugrás a tartalomhoz

Eduard Schleich (1812–1874)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eduard Schleich
Született1812. október 14.[1][2]
Haarbach[3]
Elhunyt1874. január 8. (61 évesen)[4][5][6][7][2]
München[8]
ÁllampolgárságaBajor Királyság
GyermekeiEduard Schleich (II)
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
SírhelyeAlter Südfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Schleich témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Idősebb Eduard Schleich (Haarbach, 1812. október 14.München, 1874. január 8.) német festő. Fia, Eduard Schleich (1853–1893)(wd) szintén festő volt.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Egy udvari tanácsos házasságon kívül született fia volt. 1823-ban érkezett Münchenbe, ahol a művészeti akadémiára szeretett volna járni, de elutasították, mert tehetségtelennek tartották. Ezután önállóan kezdett tájképeket festeni, példaképei Christian Etzdorf(wd), Christian Morgenstern és Carl Rottmann(wd) voltak.

Később a holland mesterek után gyakoroltak döntő hatást festői stílusának alakulására. A táj hangulatának költői visszaadására törekedett. Első képein bajor hegyvidéki motívumok foglalkoztatták. Később sokat utazott, tágította látókörét. Németországon kívül Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában járt.

Tájképein egyre inkább a fény és árnyék, a színek és a légköri jelenségek kerültek a középpontba, a tárgyak szinte csak az előbbiek hatásainak a hordozói lettek. Gyorsan dolgozott, gyakran egyetlen nap alatt befejezett egy képet.

1851-ben Carl Eberttel(wd), Dietrich Langkóval(wd) és Carl Spitzweggel tanulmányúton járt Párizsban.

Schleich igen sikeres festő lett, a Müncheni Képzőművészeti Akadémia professzora, a Stockholmi Művészeti Akadémia(wd) és a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja volt. Többek között olyan festőket képezett, mint Julius Mařák(wd). A müncheni Neue Pinakothekben számos tájképe megtekinthető, ezek többsége elégikus vagy melankolikus jellegű. Nagy hatással volt az őt követő müncheni tájfestő-generációk munkásságára. A dachaui művésztelep egyik úttörője volt.

Az akkor Münchenben tomboló kolerajárványban hunyt el.

Fia, ifjabb Schleich Eduard szintén tájfestő lett.

Esti tájkép

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.deutsche-biographie.de/sfz78450.html, Eduard Schleich, 2017. október 9.
  2. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. 00153825
  4. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  5. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Schleich, Eduard, the elder, Eduard Schleich, the elder
  8. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2017. december 1. (Hozzáférés: 2018. október 25.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eduard Schleich der Ältere című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • Hyacinth Holland: Schleich, Eduard. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 31, Duncker & Humblot, Leipzig 1890, S. 393–396. (németül)
  • Siegfried Wichmann: Schleich, Josef Eduard Franz Xaver der Ältere. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 23, Duncker & Humblot, Berlin 2007, ISBN 978-3-428-11204-3, S. 45 f. [1].
  • Constantin von Wurzbach: Schleich, Eduard. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 30. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1875, S. 80 [2]
  • Zweckverband Dachauer Galerien und Museen (Hrsg.), Eduard Schleich d. Ä. und Carl Spitzweg. Eine Künstlerfreundschaft, Katalog zur Ausstellung vom 18. November 2011 – 9. April 2012, Dachau 2011, ISBN 978-3-930941-73-5.