Kék szamárkenyér

Kék szamárkenyér
Kék szamárkenyér a román tengerparton Costinești mellett.
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids II Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Alcsalád: Bogáncsformák (Carduoideae) Nemzetség- csoport: Cynareae Alnemzetség- csoport: Echinopsidinae Nemzetség: Echinops Faj: E. ritro L. Alfaj: E. ritro subsp. ruthenicus
Tudományos név
Echinops ritro subsp. ruthenicus (M.Bieb.) Nym.
Szinonimák
Echinops ruthenicus (M. Bieb.)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kék szamárkenyér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kék szamárkenyér témájú kategóriát.

A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja. Hazánkban jóval gyakoribb a nála termetesebb fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus), amely fehér vagy szürkéskék virágzatú.

Előfordulása

Előfordul Dél- és Kelet-Közép-Európa száraz és homoki gyepein, valamint Ázsia középső részén. Magyarországon a Dunántúlon (Balaton-vidéke, Nagykanizsa, Alibánfa), a Duna–Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken, Dorognál, a Budai-hegységben, a Gerecsében, a Bakonyban Fenyőfőnél, és a Tiszántúlon (Öcsöd, Szamosangyalos) ismertek populációi.

Leírása

Feltűnő, ágas szárú 50–70 cm magas évelő. Levelei 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek, a cimpákon erős tüskékkel, felül kopaszak, alul sűrűn, fehéren molyhosak. Virágzata 3–4 cm átmérőjű, gömb alakú, acélkék fejecske, amelyben csak csöves, 5 szálas cimpára hasadó virágok találhatók, közülük mindegyik saját fészekörvvel rendelkezik. Fészekpikkelyei kopaszok.

Életmódja, termőhelye

Mészkedvelő, meszes homokpuszták, homoki rétek, pusztafüves lejtők, nyáras-borókások, mészkő és dolomitkopárok, nyílt homoki gyepek védett növénye. Romániában a Fekete-tenger partján szakadó löszfalakon is előfordul. Június-október között virágzik. Dísznövényként is ültetik.

Képek

• 
  Kék szamárkenyér szakadóparton a Fekete-tenger partján.

A költészetben

Petőfi Sándor Az alföld (részlet) "Ott tenyészik a bús árvalyányhaj, S kék virága a szamárkenyérnek, Hűs tövéhez a déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek."    – 1844 júliusában

Források

• Magyarország védett növényei (Szerk: Farkas Sándor) Mezőgazda Kiadó, ISBN 963-9239-13-5, 1999.
• A magyarországi edényes flóra határozója, (Szerk: Simon Tibor) Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. ISBN 96318 8270 5, 1997.
• USDA, NRCS
• ] USDA, ARS, GRIN]
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• Echinops ritro subsp. ruthenicus (M.Bieb.) Nym. Plants of the World Online