Közönséges kakaslábfű
Közönséges kakaslábfű | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Echinochloa crus-galli (L.) Beauv | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kakaslábfű témájú médiaállományokat és Közönséges kakaslábfű témájú kategóriát. |
A közönséges kakaslábfű, vagy egyszerűen kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a perjefélék (Poaceae) családjába, és kölesformák (Panicoideae) alcsaládjába tartozó egyszikű gyomnövény. Az ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés tanúsága szerint az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) után a legelterjedtebb gyom Magyarország szántóföldjein, a legveszélyesebb egyszikű gyomnövényünk.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Eredetileg Ázsia trópusi, mocsaras területeiről származik, de mára a világ minden melegebb részén megtalálható.
Magyarországon gyomnövényként régóta jelen van, jellemzően kukoricavetésekben, e kultúrának már az 1950-es évektől legjelentősebb gyomnövénye. Magyarországon mindenütt elterjedt.
Jellemzése
[szerkesztés]Formagazdag, közepes vagy magas termetű (általában 30–80 cm között), bokrosodó, erőteljes növény. Kopasz levelei szélesek, hosszúak, szélük éles, nem fogazott, csak a levélhüvely közelében szőrözött. Nyelvecskéje nincs, a levéllemez középső ere a tövénél pirosas színezetű. Füzérkéi kicsik (2,5–4 mm), az egyvirágú kalászkák tömören összezsúfolva szemben, vagy váltakozva helyezkednek el. Termése pelyvás szemtermés, elliptikus, féldomború, szálkás. Júniustól késő őszig virágzik, növényenként 200-1000 db magot érlel.
Életmódja, környezeti igényei
[szerkesztés]Magról kelő, nyári egyéves (T4) életformájú növény. Melegigényes, ezért csírázására csak késő tavasszal kerül sor. A kötött talajokon kívül mindenütt megtalálja életfeltételeit, száraz körülmények között homokon, üdébb területeken más talajtípusok esetében is jól érzi magát. Az árasztást is jól tűri. Az érett magvak csírázóképességüket 3-7 évig tartják meg.
Kártétele
[szerkesztés]Magyarország legelterjedtebb, legveszélyesebb egyszikű gyomnövénye. Gyakorlatilag minden kultúrában megtalálható, legyen az szántóföldi, vagy kertészeti álló kultúra. Nem művelt területeken is gyakran megjelenik. Jól tűrve a vízborítást, a rizsnek is jelentős gyomnövénye lehet.
Felhasználása
[szerkesztés]A faj alkalmas lehet kérődzők takarmányozására zölden etetve, vagy erjesztett takarmányként, szenázsként felhasználva. A takarmányként való felhasználás azonban nagy körültekintést igényel, mert a növény szöveteiben képes felhalmozni a talajból származó nitrátot, ami mérgező lehet az állatok számára. Felhasználható szikes talajok javítására. A faj egyes változatainak magvait gabonaként fogyasztották emberek is szűkös időkben. Ázsiában többfelé fogyasztják fiatal hajtásait, illetve egyes részeit gyógynövényként használják.
Források
[szerkesztés]- Holm, L.G., Pancho, J.V., Herberger, J.P., and Plucknett, D.L.. A geographical atlas of world weeds. New York: John Wiley & Sons (1979)
- szerk.: Vajdai Imre: Fontosabb szántóföldi gyomnövények, 2. kiadás, Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 9639239798
- szerk.: Hunyadi Károly, Béres Imre, Kazinczi Gabriella: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Bp.: Mezőgazda Kiadó (2000). ISBN 963-9239-78-X
- szerk.: Dancza István, Novák Róbert, Karamán József, Szentey László: Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Bp.: Vidékfejlesztési Minisztérium (2011)
- PlantPro - A paprika növényvédelme - Közönséges kakaslábfű. [2015. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)