ERS–1

ERS–1
Űrügynökség	European Space Operations Centre ESA Centre for Earth Observation
Gyártó	DaimlerChrysler Aerospace Matra Marconi Space
Típus	földfigyelő műhold SAR satellite
Indítás dátuma	1991. július 17.
Indítás helye	Guyana Űrközpont 2. indítóállás
Hordozórakéta	Ariane 40
Tömeg	2384
Pálya	napszinkron pálya
COSPAR azonosító	1991-050A
SCN	21574
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ERS–1 az ESA (Európai Űrügynökség) első földmegfigyelő műholdja.

Küldetés

Feladata műszereinek segítségével a tengerek, a felhők hőmérsékletének mérése, a légköri nedvességtartalom, szélsebesség, szélirány megfigyelése, a tengerek hullámzásának vizsgálata, a sarki jégtakaró kutatása. Különféle, ismétlődő ellenőrzési, mérési fázisai voltak – 3 napos, 35 napos és egy 336 napos. Több mint 4000 meteorológiai állomást látott el mérési adatokkal. 1,8 millió alkalommal kerülte meg bolygónkat.

Jellemzői

1991. július 17-én Francia guyanai Kourou űrközpontból egy Ariane–4 hordozórakétával indították Föld körüli, közeli pályára. Energia ellátását kettő napelemtábla (5,8 x 2,4 méter) biztosította a felszerelt 22 260 napelemen keresztül, körülbelül 2,5 kilowatt értékig. Négy nikkel-kadmium (NiCd) elemet méreteztek, hogy földárnyékos időszakok alatt is zavartalan legyen a működése. A stabilitást infravörös horizontérzékelő biztosította. Hároméves időtartamra tervezték szolgálati idejét, de kilenc éven keresztül biztosította a mérési adatokat. A tudósok több El Niño jelenséget figyelhettek meg, értékelhették hatástényezőit.

Andrej Kapica szovjet geográfus által feltételezett szubglaciális (jég alatti) tavak létezését méréseivel igazolta. A Vosztok-tavat 1959-1964 közötti nagyszabású kutatóprogram keretében fedezték fel.

Egy poláris pályán keringő űreszköz a Föld pólusai közelében halad el minden keringésnél, vagyis a pálya inklinációja az egyenlítőhöz képest 90° körüli. Az orbitális egységet szinkron pályán, az Északi-sark felett elliptikus pálya perigeuma 782 kilométer, az apogeuma 785 kilométer pozícióba helyezték. Szolgálati ideje a várttól sokkal jobb lett, 2000. március 10-én fejezte be aktív szolgálatát.

Műszerek

• RA (Radar Altimeter) – radaros magasságmérő,
• ATSR-1 (Along-Track Scanning Radiometer) - 4 csatornás infravörös sugárzásmérő, a tenger-felszínének, a felső felhők hőmérsékletét mérte,
• SAR (synthetic aperture radar) – felszínre érve a tengeralattjáró milliméter pontossággal meghatározhatta helyzetét,
• Wind Scatterometer - szélsebességet és irányokat mért, számított,
• MWR (Microwave Radiometer)- a légkör páratartalmát mérte,
• PRARE (Precision Range és Range-Rate Equipment, valamint egy Laser Retroreflector)- a műhold pályájának pontos meghatározására, a PRARE az indítást követően felmondta a szolgálatot. A Laser Retroreflector folyamatosan kalibrálta a Radar Altimetert.

Források

• (2012) „újságcikk”. Népszabadság 2012. december 7.. 

Külső hivatkozások

• German Szemjonovics Arzamazov. esa.int. [2013. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 7.)

Elődje: Felkészülés

ERS műhold 1991–től

Utódja: ERS–2