Dzsarmó
Dzsarmó | |
Névváltozatok | Dzsarmo, Jarmo |
Alapítás | i. e. 7090-es évek |
Megszűnés | i. e. 4950 |
Ország | Irak |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 35° 33′ 21″, k. h. 44° 55′ 49″35.555797°N 44.930292°EKoordináták: é. sz. 35° 33′ 21″, k. h. 44° 55′ 49″35.555797°N 44.930292°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsarmó témájú médiaállományokat. |
Dzsarmó (arabul: قلعة جرمو, nyugati átírással: Qal'at Jarmo) régészeti terület Észak-Irakban, Kurdisztánban, a Zagrosz-hegy lábánál, Kirkuktól keletre, Csamcsamál mellett fekszik.
Mai ismereteink szerint itt volt a Közel-Kelet és a világ egyik legrégebbi földművelő települése, melynek eredetét i. e. 7090-ig vezetik vissza.
Az ásatás helyszíne körülbelül 12 000-16 000 m² területen fekszik, 800 méter tengerszint feletti magasságban. Robert J. Braidwood (1907-2003) a University of Chicago régészének vezetésével 1948-ban és az '50-es években folytak feltárások. 2012-ben a londoni University College csapata újabb ásatásokba kezdett.
Összességében mintegy 150 ember élt az egykori településen. Lakói gabonát termeltek és háziasították a juhot, kecskét, disznót, tehenet, lovat és a kutyát. Házaikat vályogból, agyagból építették. Kőből és obszidiánból készült tárgyakat is találtak itt, ami arra utal hogy szervezett kereskedelem létezett ekkor már a régióban.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jarmo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4