Dzsanibek Giráj krími kán
| Dzsanibek Giráj جانيبک كراى | |
| Krími tatár kánság | |
| Uralkodási ideje | |
| 1610 – 1623 1628 – 1635 | |
| Elődje | I. Szelamet Giráj |
| Utódja | 1623-ban III. Mehmed Giráj 1635-ben Inajet Giráj |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
| Született | 1568 |
| Elhunyt | 1636 (68 évesen) Rodosz |
| Nyughelye | Görögország |
| Édesapja | Sakaj Mubarek Giráj |
| Gyermekei | Mubarek Szahib |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dzsanibek Giráj (krími tatár: Canibek Geray, جانيبک كراى), (1568 – 1636) krími tatár kán.
Dzsanibek a núreddin Sakaj Mubarek Giráj fia és I. Devlet Giráj kán unokája volt. Szelamet kán feleségül vette özvegy édesanyját, őt magát pedig a saját fiává fogadta. Mikor Mehmed kalga külföldre menekült, Dzsanibek foglalta el a helyét.
Szelamet kán 1610-es halála után ő foglalta el a krími trónt. Kalgának öccsét, Devletet, núreddinnek Szelamet fiát, Azamatot tette meg. Uralkodása alatt hűséges szövetségese maradt a Fényes Portának, elkísérte a szultánt perzsiai és lengyelországi hadjárataira. A háborúkban nem volt különösen szerencsés: a néhány győzelem alig ellensúlyozta a nagy csatavesztéseket. Ügyelt arra, hogy északi szomszédai közül egyik se erősödjön meg túlságosan, az 1630-as években már a IV. Ulászló lengyel királyt segítette a rátámadó orosz cárral szemben. Portyázó csapatai egészen Moszkváig eljutottak.
Dzsanibek művelt ember volt, járatos volt az irodalomban. Uralkodása a többi kánhoz képest szinte demokratikusnak mondható, többnyire kikérte a klánok vezetőinek véleményét a fontos államügyekben.
1623-ban a török nagyvezír rábeszélésére a szultán leváltotta Dzsanibeket és helyére III. Mehmed Girájt állította. Mehmed megpróbált elszakadni az Oszmán Birodalomtól, mire IV. Murád szultán 1624-ben még sikertelenül, majd 1628-ban a Manszur klán támogatásával sikeresen elkergette Mehmedet és Dzsanibeket ültette vissza a Krím trónjára. A manszurokra támaszkodó Dzsanibek nem tudta kibékíteni egymással a klánokat (az ellenzék fő ereje a Sirin klán volt) és a belső feszültség nyílt összecsapásokká is fajult. 1631-ben kalgává nevezte ki korábbi bizalmasát Azamatot, de a következő évben megölette. 1635-ben a szultán parancsára lemondott káni címéről és Rodosz szigetére vonult vissza, ahol hamarosan meghalt. Ott is temették el, az erőd falainál levő temetőben.
Források
[szerkesztés]- О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
- О. Гайворонский «Повелители двух материков» тома 1-2
- Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Джанибек Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: III. Mehmed Giráj |
Következő uralkodó: III. Mehmed Giráj |
.svg){kind=icon}
| Előző uralkodó: III. Mehmed Giráj |
Következő uralkodó: III. Mehmed Giráj |
| Előző uralkodó: III. Mehmed Giráj |
Következő uralkodó: Inajet Giráj |
