Dzsalálábád (település, Afganisztán)
| Dzsalálábád (جلال آباد) | |
 | |
| városkép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Afganisztán |
| Tartomány | Nangarhar |
| Testvérvárosok | Lista San Diego (2004–) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 263 312 fő (2020. jan. 1.) |
| – elővárosokkal | 205 423[1] fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 575 m |
| Terület | 122 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 34° 25′ 49″, k. h. 70° 27′ 10″34.430278°N 70.452778°EKoordináták: é. sz. 34° 25′ 49″, k. h. 70° 27′ 10″34.430278°N 70.452778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsalálábád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dzsalálábád (pasto/perzsa: جلال آباد), korábban Adina Pur (pusto:آدينه پور), ahogy azt a 7. századi kínai utazó Hszüan-cang lejegyezte, város Afganisztán keleti részén, a Kabul és a Kunar-folyó találkozásánál, a Laghman-völgy közelében. Dzsalálábád Nangarhar tartomány székhelye, amelyet egy mintegy 95 kilométer hosszú főút köt össze a fővárossal, Kabullal. Dzsalálábád az ország keleti szélének második legnagyobb települése, és egyben - földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően - a régió társadalmi és üzleti központja. A legfőbb iparágai a papírkészítés és néhány mezőgazdasági termék, mint a narancs, a rizs és a cukornád. Dzsalálábád az egyik vezető kereskedelmi központ a szomszédos Pakisztán számára.[2]
Népességi adatok
[szerkesztés]A város lakosságának 90%-a pastu nemzetiségű, 7% pedig pasaji. A maradék 3% tádzsik, vakhi, perzsa. A városban – és az egész tartományban – a pastu nyelvet beszélik legtöbben. Sokan beszélik még folyékonyan a perzsa nyelvet. Az angol nyelvet minden iskolában tanítják ugyan, azonban a lakosság nem igazán ért angolul. Dzsalálábádban szinte mindenki muszlim, a szunnita iszlám követői, de található a városban néhány hindu templom is.
| 1979 | 53 915
|
| 2020 | 263 312
|
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
- ↑ Jalālābād. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2011. augusztus 15.)
További információk
[szerkesztés]- Aloys Arthur Michel. The Kabul, Kunduz, and Helmand Valleys and the National Economy of Afghanistan: A Study of Regional Resources and the Comparative Advantages of Development. National Academies
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- The Silk Road Journey With Xuanzang By Sally Hovey Wriggins
- Jalalabad. Islamic Cultural Heritage Database. Organization of Islamic Cooperation, Research Centre for Islamic History, Art and Culture. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
