Ugrás a tartalomhoz

Dzsámi (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsámi
Élete
Született1414. augusztus 18.
Dzsámi
Elhunyt1492. november 17. (78 évesen)
Herát
Pályafutása
Fontosabb műveiJuszuf és Zulikha
Khirednámeh i Iszkender
Nafahát ulunsz
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsámi témájú médiaállományokat.

Dzsámi, teljes nevén Mevlana Abdurrahmán Dzsámi (perzsául: نورالدین عبدالرحمن جامی; 1414. augusztus 18.1492. november 17.) az utolsó híres középkori perzsa költő.

Élete

[szerkesztés]

Dzsámi a horászáni Dzsám faluban született, nevét is innen kapta. Fiatalon a Timurida Abú Szaid perzsa szultán udvaránál szolgált Herátban. Ugyan foglalkozott a miszticizmussal, de nem mondható misztikus költőnek racionális megközelítései miatt. Igen termékeny költőként, valóságos perzsa polihisztorként ismert, aki a költészet mellett teológiával, nyelvészettel és egyéb tudományokkal is foglalkozott. 34 prózai és 16 költői munkája van.[1]

Művei

[szerkesztés]

Nevezetesebb költői művei:

  • Szubhát ol. Abrár ('A jámborok olvasója') erkölcsi oktató költemény[1]
  • Tuhfát ol. Ahrár ('A nemesek ajándéka'), erkölcsi oktató költemény[1]
  • Szalman és Abszál a görög irodalomból kölcsönzött meséjű jelképes kis eposz[1]
  • Juszuf és Zulikha, Dzsámi leghíresebb műve. Az idős költő megkapó bensőséggel és valódi keleti szenvedéllyel rajzolja Zulikha szerelmét a bibliai József iránt, aki a muszlim hagyományban a férfiúi szépség netovábbja[1]
  • Medzsnun és Leila, a keleti Rómeó és Júlia története[1]
  • Khirednámeh i Iszkender ('Nagy Sándor bölcsesség-könyve'), amely a nagy makedón hódítóval foglalkozik[1]
  • Egyéb lírai költemények[1]

Prózai munkái sorából kiemelendők:

  • Beharisztán ('A tavaszi kert'), mely Szádi híres Gulisztánja (Rózsáskertje) után készült. Perzsa költőkről szól perzsául[1]
  • Nafahát ulunsz ('A nyájas bizalmasság leheletei') egy nagy biografikus mű, amely 607 misztikus sejk életét dolgozza fel[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j Pallas, i. h.

Források

[szerkesztés]


További információk

[szerkesztés]
  • Shah, I.: A szufi út, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Bp. (1998)