Duránda

Duránda (Gyöngyösi 2. és 3. számú szegregátum)
A gyöngyösi műemlék víztorony és a Duránda negyed házai
Közigazgatás
Település	Gyöngyös
Irányítószám	3200
Népesség
Teljes népesség	713 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	1 km
Elhelyezkedése
Duránda Pozíció Gyöngyös (település) térképén
é. sz. 47° 47′ 30″, k. h. 19° 55′ 32″47.791666666667, 19.925583333333

Duránda Gyöngyös egyik településrésze a város északnyugati részén, többségében romák által lakott szegregátum. A negyed az Akaszka, a Fuvaros, a Szép, a Víg, a Galambos és a környező kisebb utcákat foglalja magába. Népessége a 2011-es népszámlálás szerint 713 fő volt. A település két cigánytelepe közül ez a nagyobbik, a másik a város délkeleti részén fekvő Harmadosztály.

Kialakulása és körülmények

A falusias jellegű településrész a 20. század folyamán vált fokozatosan az alacsony társadalmi státuszú lakosság gyűjtőhelyévé, Kovách Imre és Loncsák Noémi tanulmánya szerint az akkori városvezetés tudatosan támogatta ezt a folyamatot. A Gyöngyös északnyugati peremén elhelyezkedő cigánytelepre a KSH statisztikája jelenleg a gyöngyösi 2. és 3. számú szegregátumként hivatkozik.

Az épületállomány elsősorban rossz állapotban lévő régi parasztházakból áll, és bár a víz és a villany sok helyen be van kötve, nagyon sok a higiéniai és műszaki szempontból lakhatásra nem alkalmas épület. Komoly környezeti problémát okoz az illegálisan elhelyezett hulladék, amely elszennyezi a negyeden keresztülfolyó Gyöngyös-Nagy-patak itteni szakaszát.

Demográfiai adatok

A városrész 713 fős lakosságának többsége roma, de van egy nem cigány magyarokból álló kisebbség is. Az itt élő nem romák gyakran nehézségekbe ütköznek, amikor el akarják adni házukat, ugyanis a szegény környezet lenyomja az ingatlan árakat és így nem tudnak elköltözni. A cigányok között is törésvonal tapasztalható, a már több mint 10 éve itt élők csoportja elkülönül az újonnan érkezőktől. A három társadalmi csoport között gyakoriak a konfliktusok. A durándai szülők szinte kivétel nélkül a Felsővárosi Általános Iskolába íratják gyermekeiket. Duránda népessége nagyon fiatal Gyöngyös többi részéhez képest. A város teljes 0-14 éves lakosságának 7%-a itt él, míg a 15-59 évesek között csak 5,5% a 60-nál idősebb korosztály körében pedig csak 3,5% ez az arány. Súlyos probléma a munkanélküliség, a munkaképes korú lakosság 53%-a nem rendelkezik állandó jövedelemmel. A legálisan foglalkoztatottak szinte kivétel nélkül a közmunkában dolgoznak. Az idősebb korosztály körében elterjedt az alkoholizmus, a fiataloknál pedig súlyos probléma a kábítószerhasználat, a Durándában működő dílerekhez pedig a város többi részéről is járnak emberek drogot vásárolni.

Felzárkóztató programok

A gyöngyösi önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve a 2010-es évek folyamán elkezdett egy felzárkóztató programot a területen, az úgynevezett Roma lakásépítési koncepció és program részeként a víz és gáz infrastruktúra került fejlesztésre. Az integrációt az oktatáson keresztül is igyekeznek megvalósítani az óvoda és iskolarendszer fejlesztésével. Az óvodákban elterjedt gyakorlat a roma származású dajkák alkalmazása. Továbbra sincs megfelelően működő drogprevenciós program, ez jelenleg csak az iskolákban tartott előadások formájában valósul meg.

Média

Duránda méretéből és lakókörülményeiből fakadóan a cigány szegregáció problémájának egyik legismertebb példájává vált országos szinten is. Ennek megfelelően gyakran szerepel a radikális jobboldal médiájában (kuruc.info, alfahír). Morvai Krisztina egyik Durándában forgatott YouTube videója, az Egy nap a hivatalban a magyar mémkultúra fontos elemévé vált.