Dudley Fenner
| Dudley Fenner | |
| Született | 1558[1][2][3] Kent |
| Elhunyt | 1587 (28-29 évesen)[4][5][6][7][2] |
| Foglalkozása | teológus |
| Iskolái | Peterhouse |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dudley Fenner vagy latinosan Dudleius Fennerus (Kent, 1558 körül – 1587) angol puritánus protestáns lelkész, teológus, filozófus.
Életútja
[szerkesztés]Cambridge-ben végezte felsőfokú tanulmányait, ahol a puritánus Thomas Cartwright követője lett. Miután nyilvánosan megvallotta presbiteriánus nézeteit, tanulmányait félbeszakítva el kellett hagynia a cambridge-i egyetemet. Pár hónapig feltehetően a kenti Cranbrookban volt segédlelkész. Bizonytalan, hogy végül az anglikán egyházban pappá szentelték-e vagy sem.[8]
Cartwrightot követte Antwerpenbe is, ahol áttért a kálvinista hitre, református lelkész lett, és Cartwright lelkipásztori munkáját segítette németalföldi angol gyülekezetekben. Miután 1575-ben Edmund Grindal lett a canterburyi érsek, enyhülés állt be a puritánusokkal való viszonyban, és Fenner visszatért Angliába. 1583-ban Cranbrook káplánja lett, de még ugyanabban az évben felmentették hivatalából, amiért megtagadta az I. Erzsébet királynő egyházak feletti fennhatóságát és az anglikán imakönyv, a Book of common prayer elsődlegességét elismerő nyilatkozat aláírását. Rövid ideig börtönbe is vetették. Kiszabadulását követően visszatért Németalföldra, és hátra lévő életében a middelburgi református egyházközség káplánja volt.[9]
Munkássága
[szerkesztés]Teológusi munkásságának legfőbb gyümölcse 1585-ben Amszterdamban megjelent Sacra theologia, sive veritas quae est secundum pietatem című munkája, amely azonban tematikájában túlmutat hit- és erkölcsbéli kérdések taglalásán. Lapjain Fenner gazdaság-, társadalom- és jogfilozófiai kérdésekre is kitér, azzal a teológiai alapozással, hogy mindezen ismeretek egyedüli forrása a Biblia. Mindennek magyar vonatkozása, hogy Apáczai Csere János 1655-ben megjelent Magyar encyclopaediájának köz- és magánerkölcsi, gazdasági, egyház- és államigazgatási fejezeteiben nagyban támaszkodott Fenner művére, de tőle vette át a népen zsarnokoskodó uralkodó meggyilkolásának jogát és az Istennek alávetett polgári társadalom eszméjét is.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Digital Library for Dutch Literature (holland nyelven)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Post-Reformation Digital Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Fenner, Dudley. In The Encyclopædia Britannica X.: Evangelical church to Francis Joseph. 11th ed. New York: Encyclopædia Britannica. 1911. 256. o.
- ↑ Fenner, Dudley. In The Encyclopædia Britannica X.: Evangelical church to Francis Joseph. 11th ed. New York: Encyclopædia Britannica. 1911. 256. o.
- ↑ Bán Imre: Apáczai Csere János. Bibliogr. V. Molnár László, kísérő tanulmány Bitskey István. Budapest: Akadémiai. 1958. 319–322., 328–338. o. = Irodalomtörténeti Könyvtár, 2. ; Fábián Ernő: Apáczai Csere János: Kismonográfia. Kolozsvár-Napoca: Dacia. 1975. 148–149., 154. o. = Kismonográfiák,