Ugrás a tartalomhoz

Dubravka Ugrešić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dubravka Ugrešić
Született1949. március 27.
Kutenya, Jugoszlávia
Elhunyt2023. március 17. (73 évesen)
Amszterdam, Hollandia
Állampolgárságahorvát, holland
Nemzetiségehorvát
Foglalkozása
Iskolái
  • Iowai Egyetem Nemzetközi Íróprogramja
  • Zágrábi Egyetem
Kitüntetései
  • Ksaver Šandor Gjalski Award (1988)
  • NIN Prize (1988)[1]
  • Meša Selimović-díj (1988)
  • City of Zagreb Award (1989)[2]
  • Prix Européen de l'Essai Charles Veillon (1996)
  • Verzetsprijs van de Stichting Kunstenaarsverzet (1997)
  • Preis der SWR-Bestenliste (1998)
  • Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (1998)[3]
  • Heinrich Mann-díj (2000)[4]
  • Otherwise Award (2010)[5]
  • Ivan Goran Kovačić Award (2011)
  • Jean Améry-díj (2012)
  • Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díj (2016)[6]
  • Manès Sperber-díj (2019)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubravka Ugrešić témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dubravka Ugrešić (Kutenya, 1949. március 27. – Amszterdam, 2023. március 17.) jugoszláv, horvát és holland író.[7][8] A Zágrábi Egyetemen(wd) végzett, Amszterdamban élt 1996 óta. Jugoszláv íróként azonosították.[9]

Fiatalkora és tanulmányai

[szerkesztés]

Ugrešić 1949. március 27-én született Kutenyában, Jugoszláviában (ma Horvátország). Vegyes etnikai családba született; édesanyja várnai bolgár nemzetiségű volt.[4][5] Összehasonlító irodalom(wd) és orosz nyelv szakon végzett a Zágrábi Egyetem(wd) Bölcsészettudományi Karán(wd), párhuzamosan tudós és írói pályát folytatva. Érettségi után az egyetemen, az Irodalomelméleti Intézetben dolgozott tovább.

1993-ban politikai okokból elhagyta Horvátországot. Európai és amerikai egyetemeken tanított, köztük az UNC-Chapel Hill-en(wd)[10], az UCLA-n, a Harvard Egyetemen, a Wesleyan Egyetemen(wd) és a Columbia Egyetemen. Amszterdamban élt, ahol szabadúszó íróként és számos amerikai és európai irodalmi folyóirat és újság munkatársaként dolgozott.

Írói pályafutása

[szerkesztés]

Regények és novellák

[szerkesztés]

Dubravka Ugrešić regényeket és novellagyűjteményeket adott ki. Štefica Cvek az élet sűrűjében (horvátul: Štefica Cvek u raljama života) című novellája 1981-ben jelent meg. Tele utalásokkal a magasirodalmi művekre (például Gustave Flaubert és Bohumil Hrabal), valamint a populáris műfajokra (mint például a romantikus regények és a "chick lit"[11]), kifinomult és könnyed posztmodern játékot képvisel a regény hagyományos koncepciójával.[12] Egy fiatal gépírónőt, Steffie Specket követi nyomon, akinek a nevét a Dear Abby rovatból[13] vették, miközben a szerelmet keresi, parodizálva, és a romantika giccses elemeit kényszerítve rá. A regényből 1984-ben készült egy sikeres jugoszláv film U raljama zivota, Rajko Grlić(wd) rendezésében.[14]

Írásával kapcsolatban Ugrešić megjegyezte:

... A nagyszerű irodalmi darabok többek között azért is nagyszerűek, mert állandó polémiát folytatnak olvasóikkal, akik közül néhányan írók is, és akik képesek kreatívan kifejezni e szépirodalmi ügy iránti érzéküket. A nagy irodalmi daraboknak megvan az a sajátos varázslatos tulajdonságuk, hogy arra késztetik az olvasókat, hogy újraírják, új irodalmi projektet készítsenek belőlük. Ez lehet a borges-i elképzelés, hogy minden könyvnek megfelelőnek kell lennie, de egy modernista irodalomgondolat is, amely állandó párbeszédben áll irodalmi, történelmi múltjával.[15]

Forsiranje romana-reke című regénye 1988-ban megkapta a NIN-díjat(wd), a volt Jugoszlávia legmagasabb irodalmi kitüntetését, melynek díjazottjai közé tartozik Danilo Kiš és Milorad Pavić; Ugrešić volt az első nő, akit a díjjal jutalmaztak. A regény Bulgakov-szerű "thriller" egy nemzetközi "írócsaládról", akik a jugoszláv időkben egy zágrábi konferencián gyűlnek össze. A feltétel nélküli kapituláció múzeuma az emlékezés és a felejtés melankóliájáról szóló regény. Egy női narrátor, egy száműzött, akit körülvesznek a faldöntés(wd)[16] utáni Berlin díszletei és a háború sújtotta Jugoszlávia képei, állandóan változtatja élete időzónáit, múltját és jelenét.

Az Amszterdamban játszódó Fájdalomminisztérium (Ministarstvo boli) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek életét mutatja be. A Baba Jaga je snijela jaje című regényben, amely a Canongate Myth Series-ben(wd) jelent meg,[17] Ugrešić Baba Yaga szláv mitológiai alakjára támaszkodott, hogy elmeséljen egy modern mesét. Ez a társadalmi nemek közötti egyenlőtlenségekkel és diszkriminációval kapcsolatos.

Esszék

[szerkesztés]

Ugrešić „kreatív munkája ellenáll az egyszerűsített, elszigetelt értelmezési modellekre való redukálásnak”.[18]

Jó napot: A balkáni háborútól az amerikai álomig (horvátul: Američki fikcionar) című gyűjteménye rövid szótárszerű esszékből áll az amerikai mindennapi életről, egy látogató szemüvegén keresztül, akinek országa szétesik. A The Culture of Lies (A hazugság kultúrája) egy esszékötet a hétköznapi életről a háború, a nacionalizmus és a kollektív paranoia idején. Richard Byrne, a Common Review munkatársa szerint „Írásai támadják a háború vad ostobaságait, átütik a körülötte lévő macsó hősiességet, és megdöntik a száműzetés fájdalmának és pátoszának mélységét.”[19] A Köszönöm, hogy nem olvastad egy esszék gyűjteménye az irodalmi triviákról: a kiadói iparról, az irodalomról, a kultúráról és az írás helyéről.

Ugrešić számos jelentős kitüntetést kapott esszéiért, köztük Charles Veillon-díjat, Heinrich Mann-díjat, Jean Amery-díjat.[20] Az Egyesült Államokban a Karaoke Culture bekerült a National Book Critic Circle Award-ra.

Egyéb írások

[szerkesztés]
Dubravka Ugrešić Varsóban (Lengyelország), 2006. szeptember 25.

Dubravka Ugrešić irodalomtudósként is publikált cikkeket az orosz avantgárd irodalomról, valamint tudományos könyvet az orosz kortárs szépirodalomról, Nova ruska proza (Új orosz szépirodalom, 1980).[21] Antológiákat szerkesztett, mint például a Pljuska u ruci (Egy pofon a kézben), társszerkesztette a Pojmovnik ruske avangarde (Az orosz avantgárd szójegyzéke) kilenc kötetét, és lefordított olyan írókat, mint Borisz Pilnyak és Danyiil Harmsz (oroszról horvátra). Három gyermekkönyv szerzője is volt.

Politika és száműzetés

[szerkesztés]

A Délszláv háború kitörésekor 1991-ben a volt Jugoszláviában Ugrešić határozott háború- és nacionalistaellenes álláspontot képviselt. Kritikusan írt a nacionalizmusról, a háború értelmetlenségéről és bűnösségéről, és hamarosan a horvát média egy részének, írótársainak és közéleti személyiségeinek célpontja lett. Hazafiatlansággal vádolták, „árulónak”, „közellenségnek” és „boszorkánynak” kiáltották ki. 1993-ban hagyta el Horvátországot hosszan tartó nyilvános támadások sorozata után, és mert „nem tudott alkalmazkodni a közéletben, a politikai, kulturális és mindennapi életben a hazugságok állandó terrorjához”.[22]

A kollektív nacionalista hisztériával kapcsolatos tapasztalatairól írt A hazugság kultúrája című könyvében, és leírta "személyes esetét" A perspektíva kérdése (Karaoke Culture) című esszéjében. Továbbra is a modern társadalmak árnyoldalairól írt, az emberek "homogenizálásáról" a média, a politika,[23] a vallás, a közös hiedelmekről és a piacról (Europe in Sepia). Mivel "a rom polgára"[24] érdeklődött a "száműzetésnek nevezett állapot" összetettsége iránt (J. Brodszkij). Regényei (A fájdalom minisztériuma, A feltétel nélküli kapituláció múzeuma) a száműzetés traumáit, de a száműzetés szabadságának izgalmát is feltárják. Író száműzetésben című esszéje (Thank You for Not Reading) egy kis írói kalauz a száműzetésbe.[25] Magát "posztjugoszlávnak, transznacionálisnak, vagy még pontosabban posztnacionálisnak" jellemezte.[26]

2017-ben aláírta a horvátok, szerbek, bosnyákok és montenegróiak közös nyelvéről szóló nyilatkozatot(wd).[27]

Irodalmi díjak

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Mali plamen (knjiga za djecu, 1971.)
  • Filip i Srećica (knjiga za djecu, 1976.)
  • Poza za prozu (1978.)
  • Nova ruska proza (studija, 1980.)
  • Štefica Cvek u raljama života (1981.)
  • Život je bajka (1983.)
  • Forsiranje romana-reke (1988.)
  • Kućni duhovi (knjiga za djecu, 1988.)
  • Pljuska u ruci (antologija alternativne ruske proze, 1989.)
  • Američki fikcionar (zbirka eseja, 1993.)
  • Kultura laži (1996.)
  • Muzej bezuvjetne predaje (1998.)
  • Zabranjeno čitanje (2001.)
  • Ministarstvo boli (2004.)
  • Nikog nema doma (2005.)
  • Baba Jaga je snijela jaje (2008.)
  • Napad na minibar (2010.)[30]
  • Europa u sepiji (2013.)
  • Lisica (2017.)
  • Doba kože (2019.)
  • Tu nema ničega! (2020.)
  • Crvena škola (2021.)

Magyarul

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ НИН online. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
  2. ↑ https://www.zagreb.hr/u-1989-godini-za-1988-godinu/28623, 2022. július 1.
  3. ↑ német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  4. ↑ http://www.adk.de/de/akademie/preise-stiftungen/H_Mann_Preis.htm, 2015. szeptember 12.
  5. ↑ https://tiptree.org/award/2010-james-tiptree-jr-award
  6. ↑ https://www.neustadtprize.org/dubravka-ugresic-announced-as-2016-winner-of-prestigious-neustadt-international-prize-for-literature/
  7. ↑ Ugrešić a horvátországi(wd) Kutenyában született, amely akkoriban a szövetségi Jugoszlávia(wd) része volt, és kifejezetten elutasította az etnikai és nemzeti címkéket Jugoszlávia felbomlása(wd) után, és egész életében jugoszláv íróként azonosította magát. 1990 óta horvát állampolgár, Hollandiában telepedett le, és holland állampolgárságot is szerzett.
  8. ↑ Jaggi, Maya. „Novelist Dubravka Ugresic talks about why she fears for Kosovo's future”, The Guardian, 2008. február 23. (Hozzáférés: 2020. május 26.) (brit angol nyelvű) 
  9. ↑ Postcards from Europe: Dubravka Ugrešić as a Transnational Public Intellectual, or Life Writing in Fragments | European Journal of Life Writing. ejlw.eu . (Hozzáférés: 2021. június 10.)
  10. ↑ A University of North Carolina at Chapel Hill egy állami kutatóegyetem Chapel Hillben, Észak-Karolinában.
  11. ↑ A Chick lit egy olyan kifejezés, amelyet a fiatalabb nőket célzó népszerű fikciók leírására használnak. Az 1990-es és 2000-es években széles körben használt kifejezés kiment a divatból a kiadók körében, miközben az írók és a kritikusok elutasították a benne rejlő szexizmust. A "chick lit"-nek minősített regények jellemzően romantikus kapcsolatokat, női barátságokat és munkahelyi harcokat dolgoznak fel humorosan és könnyed módon.
  12. ↑ Lukic, Jasmina: Trivial Romance as an Archetypal Genre.. [2019. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  13. ↑ A Dear Abby egy amerikai tanácsadó rovat, amelyet 1956-ban Pauline Phillips(wd) alapított "Abigail Van Buren" néven, és amelyet ma lánya, Jeanne Phillips(wd) folytat.
  14. ↑ U raljama zivota (film)
  15. ↑ Boym, Svetlana: Dubravka Ugrešić. [2010. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  16. ↑ A berlini fal (németül: Mauerfall) ledöntése 1989. november 9-én.
  17. ↑ Warner, Marina: Witchiness. LRB
  18. ↑ Svirčev, Žarka. „Ah, taj identitet”. Beograd: Službeni glasnik 2010. 
  19. ↑ Byrne, Richard: Picking the Wrong Witch. The Common Review. [2013. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. ↑ Dubravka Ugresic Wins the Jean Améry Award for Essay Writing. rochester.edu. University of Rochester, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2014. március 24.)
  21. ↑ Ugrešić, Dubravka, Croatian Encyclopedia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Institute of Lexicography. Hozzáférés ideje: 2021. március 30. 
  22. ↑ Ugresic, Dubravka. Thank You For Not Reading. Dalkey Archive Press, 136. o. (2003) 
  23. ↑ Dubravka Ugresic: Radovan Karadzic and his grandchildren (27/08/2008) - signandsight. www.signandsight.com
  24. ↑ Williams, David. Writing Post-communism, Towards A Literature of the East European Ruins. Palgrave, 33. o. (2013) 
  25. ↑ Ugresic, Dubravka: Writer in Exile. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 2.)
  26. ↑ Dubravka Ugrešić: "Who am I, Where am I, and Whose am I?" (amerikai angol nyelven). Literary Hub , 2016. november 10. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  27. ↑ Derk, Denis: Donosi se Deklaracija o zajedničkom jeziku Hrvata, Srba, Bošnjaka i Crnogoraca (szerbhorvát nyelven) pp. 6–7, 2017. március 28. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
  28. ↑ a b c d e f g h i j Dubravka Ugrešić Was Conferred a Doctor Honoris Causa Degree of Sofia University. uni-sofia.bg. Sofia University. (Hozzáférés: 2021. március 24.)
  29. ↑ Strock, Ian Randall: 2010 Tiptree Award Winner. SFScope.com, 2011. március 21. [2012. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
  30. ↑ Asja Bakić, Dubravka Ugrešić : Napad na minibar, mvinfo.hr, 23. siječnja 2011. (IA), pristupljeno 24. svibnja 2021.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubravka Ugrešić című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dubravka_Ugrešić&oldid=27572636”