Cserfalu

	Cserfalu (Dubová)
	Cserfalu római katolikus temploma
	; Cserfalu zászlaja
	; Cserfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Bazini
Rang	község
Polgármester	Ľudovít Ružička
Irányítószám	900 90
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	PK
	Népesség
Teljes népesség	1142 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	67 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	223 m
Terület	13,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 20′ 27″48.367778°N 17.340833°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 17° 20′ 27″48.367778°N 17.340833°E
	Cserfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cserfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserfalu (1899-ig Dubova, szlovákul Dubová, németül Wernersdorf) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 20 km-re nyugatra, a Žlabka-patak partján fekszik.

Története

Birtokként 1113-ban, a zobori apátság határleírásában említik először. Faluként IV. László király 1287-ben kelt adománylevelében szerepel első alkalommal. A 16. századtól a vöröskői váruradalom része volt. 1540-ben elfoglalta a török. Az elnéptelenedett községet ezután délről menekült horvát telepesekkel népesítették be, de nemsokára újra lakatlan lett. 1590-ben gróf Pálffy Miklós telepítette be újra. Lakói szőlőtermesztéssel, mész- és szénégetéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. Plébániáját csak 1807-ben alapították újra.

Vályi András szerint "DUBOVA. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pila, Cseszte, és Modortól sem meszsze, Dubova patakja mellett, határja termékeny, fája sok, bora jó, ’s egyéb tulajdonságaiért, első Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Dubova, Pozson m. tót falu, Vöröskőhöz délre 1 fertálynyira, az országutban. Lakja 604 katholikus lak. Kath. paroch. templom. Határja nagy részt kövecses, de szőlőhegye igen jó bort terem. Erdeje szép, s benne meszet, és szenet éget. F. u. gr. Pálffy Rudolf örökösei."^[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 779, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 918 lakosából 890 szlovák.

Nevezetességei

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1907-ben épült.
Szent Vendel kápolna.
Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.
A falu a Kis-Kárpátok borút egyik állomása.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Turcsány, Juraj ‒ Feješová, Mária 2019 (eds.): Dejiny obce Dubová. Bratislava

További információk

Hivatalos oldal
Községinfó
Cserfalu Szlovákia térképén^{[halott link]}
Magyar katolikus lexikon

Ez a szlovákiai Pozsonyi kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Bazini járás m v sz A Bazini járás települései
Bazin (Pezinok)
Báhony (Báhoň) · Cserfalu (Dubová) · Cseszte (Častá) · Csukárd-Terlény (Vinosady) · Gidrafa (Budmerice) · Gidrafűrész (Píla) · Halmos (Jablonec) · Hattyúpatak (Viničné) · Istvánkirályfalva (Štefanová) · Kárpáthalas (Vištuk) · Limpak (Limbach) · Modor (Modra) · Ottóvölgy (Doľany) · Senkőc (Šenkvice) · Szentgyörgy (Svätý Jur) · Tótgurab (Slovenský Grob)