Drago Grdenić
| Drago Grdenić | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1919. augusztus 31. Kőrös |
| Elhunyt | 2018. szeptember 7. (99 évesen) Zágráb |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái | Zágrábi Egyetem |
Drago Grdenić (Kőrös, 1919. augusztus 31. – Zágráb, 2018. szeptember 7.) horvát kémikus, akadémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
Élete
[szerkesztés]A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán 1942-ben szerzett diplomát kémia és fizika szakon, majd 1951-ben doktorált.[1] 1942-ben csatlakozott a partizánokhoz és részt vett a Nemzeti Felszabadító Háborúban, 1942-től 1945-ig a ZAVNOH (Horvát Országos Nemzeti Felszabadító Antifasiszta Tanács) oktatási osztályának tagja volt.[1] 1946/48-ban Moszkvában, illetve 1955/56-ban Oxfordban tett szakvizsgát.[2] 1952-ben a Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Általános és Szervetlen Kémia Tanszékének alapítója, 1960-tól rendes professzora, 1960 és 1962 között a kar dékánja volt.[1] A Ruđer Bošković Intézet egyik alapítója.[2] 1973-tól a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, 1973-tól 1975-ig főtitkára. 1976 és 1979 között az egyetem rektora.[1] 1982-ben ment nyugdíjba. Számos elismerés mellett megkapta a „Ruđer Bošković” Tudományos Díjat (1961) és az Életműdíjat (1985).[2]
Munkássága
[szerkesztés]A higanyvegyületek, a komplex fémek és a félvezető vegyületek kémiájának fejlesztésével foglalkozott. Kidolgozta a higanyvegyületek, valamint a fémek és félvezetők komplex vegyületeinek kémiáját. Sok munkatársával megalapította a zágrábi szerkezeti kémiai iskolát. Első ezzel foglalkozó tanulmányai 1948-ben jelentek meg „Rendgenske zrake u nauci i tehnici” (A röntgen a tudományban és a technológiában) és „Divovske molekule” (Óriásmolekulák) címmel.[3] Még az évben rögzítette az első egykristályos diffraftogrammot. 1950-ben megmérte a Hg-Cl kötés hosszát.[3] Ez volt az első Zágrábban megoldott kristályszerkezet. 1950-ben jelent meg „Modeli molekula” (Molekulamodellek) című könyve.[3]
1954-ben részt vett a párizsi kristálytani kongresszuson. A kémia történetét is kutatta. Számos tudományos és szakmai közleményt, népszerű cikket publikált a kémiáról. Megírta a Molekulák és kristályok: Bevezetés a szerkezeti kémiába (1973) és a Kémia története (2001) című tankönyveket.[2] Az előbbi az első horvát nyelven megjelent kristálykémiai tankönyv volt, mely összesen öt kiadást ért meg.[4] A Zágrábi Egyetem Szenátusának döntése alapján 1997-ben Grdenić akadémikus a „professor emeritus” megtisztelő címet kapta.[1]
Főbb művei
[szerkesztés]- Rendgenske zrake u nauci i tehnici (1948),
- Divovske molekule (1948),
- Modeli molekula (1950),
- Molekule i kristali: uvod u strukturnu kemiju (1973),
- Povijest kemije (2001).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Egyetem: Drago Grdenić. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. április 9.)
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Grdenić, Drago. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. április 9.)
- ↑ Raos: Nenad Raos: Models of Molecules” by Drago Grdenić and the Beginnings of Structural Chemistry in Croatia. Kemija u industriji : Časopis kemičara i kemijskih inženjera Hrvatske, LXIX. évf. 7–8. sz. (2020) Hozzáférés: 2022. április 9.