Dosztál Béla
Dosztál Béla | |
Született | 1923. április 11. ? Komárom |
Elhunyt | 2013. március 5. (89 évesen) Székesfehérvár |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | közgazdász |
Kitüntetései | Fejér vármegye díszpolgára (2007) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dosztál Béla (Komárom, 1923. április 11. ? – Székesfehérvár, 2013. március 5.) magyar közgazdász, forradalmár, az 1956-os forradalom egyik székesfehérvári vezető személyisége.
Élete
[szerkesztés]1923. április 11-én született a Duna északi partjára eső Komáromban. Fiatalságát Csehszlovákiában töltötte és ott végzett Közgazdaságtudományi Egyetemet. 1948 szeptemberében a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében költözött Magyarországra. Politikai beállítottsága miatt, azonban az 1950-es évek elején előbb Kistarcsára, majd a recski kényszermunkatáborba internálták. Kiszabadulása után a MÉH-nél, a Moziüzemi Vállalatnál, majd a Székesfehérvári Vendéglátóipari Vállalatnál dolgozott.
A Székesfehérvári Megyei Bíróság 1955-ben koholt vádak alapján társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett címen másfél évi börtönbüntetésre ítélte. A büntetésből 1956 márciusában került szabadlábra. Ezt követően a Székesfehérvári Kiskereskedelmi Vállalatnál dolgozott.[1]
Részvétel az 1956-os forradalomban
[szerkesztés]1956. október 27-én a Székesfehérváron is kibontakozó 1956-os forradalmi eseményekhez lelkesen csatlakozott. Megválasztották a nemzeti bizottságot előkészítő bizottság tagjává, majd a megalakuló székesfehérvári Nemzeti Bizottság titkárává választották. E tisztségében egyeztette az intéző bizottság határozatait a különböző forradalmi szervezetekkel és részt vett a kormányhoz intézett követelések megszövegezésében. Október 30-án a székesfehérvári Nemzeti Bizottság küldötteként a dunántúli intéző bizottságok, Győrben tartott ülésén vett részt.[2]
A forradalom bukása után 1957. január 11-én letartóztatták. Április 5-től közbiztonsági őrizetbe helyezték majd a tököli internáló táborba szállították. A Pest megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. július 10-én 12 évi börtönbüntetésre ítélte, melyet a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1959. január 23-án tizenöt évre súlyosbított. A büntetéséből 1964. november 11-én kegyelemmel szabadult.
Ezt követően Székesfehérváron a Vízügyi Igazgatóságon, majd a Szövetkezeti Műszaki Vállalatnál dolgozott. 1985-ben helyezték nyugdíjba. A rendszerváltást követően a sokévi meghurcoltatás után, több magas elismerésben is részesült. Székesfehérvár és Fejér megye is Díszpolgárává választotta. 90. éves korában érte utol a halál 2013. március 5-én hunyt el.[1]
Elismerései
[szerkesztés]- Székesfehérvár díszpolgára (2002)
- Szent István-díj (2006)[3][4]
- Fejér megye díszpolgára (2007)[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Elhunyt Dosztál Béla forradalmár (magyar nyelven). magyarhirlap.hu. [2013. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
- ↑ a b Kilencven éves korában elhunyt Dosztál Béla Székesfehérvár és Fejér megye díszpolgára (magyar nyelven). Szekesfehervar.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
- ↑ Szent István-díjat kapott Dosztál Béla 56-os forradalmár. hvg.hu, 2006. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
- ↑ A Szent István-díj átadása Székesfehérváron. Magyar Kurír, 2006. augusztus 23. (Hozzáférés: 2016. május 15.)
További információk
[szerkesztés]- Dosztál Béla díszpolgárrá avatása 2007-OKT-23 Székesfehérvár (magyar nyelven). picasaweb.google.com. [2013. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 21.)
- Szent István-díjat kapott Dosztál Béla 56-os forradalmár (magyar nyelven). hvg.hu, 2006. augusztus 18. (Hozzáférés: 2013. március 6.)
- 1923-ban született személyek
- 2013-ban elhunyt személyek
- Komáromiak
- Székesfehérváriak
- A Kistarcsai Központi Internálótábor foglyai
- A recski kényszermunkatábor foglyai
- Az 1956-os forradalom katonái
- Szent István-díjasok
- 1956-os tevékenységük miatt bebörtönzött emberek
- A csehszlovák–magyar lakosságcsere kitelepítettjei