Doros Gábor

Doros Gábor
Született	1892. március 24. Székelyudvarhely
Elhunyt	1980. február 16. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos bőrgyógyász
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1910–1915, orvostudomány)
Sablon Wikidata Segítség

Doros Gábor (Székelyudvarhely, 1892. március 24. – Budapest, 1980. február 16.) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár.

Életpályája

Doros György földbirtokos és Gyarmathy Ida fiaként született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában fejezte be 1910-ben. 1910 és 1915 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt. 1915-ben avatták orvosdoktorrá. Az első világháború idején katonaorvosként szolgált. 1919-ben a Régi Szent János-kórházban Guszman József (1875–1951) professzor mellett dolgozott. 1920–1927 között a Nékám-klinikán gyakornok, majd tanársegéd volt. 1927–1945 között az OTI Pestújhelyi Kórházának bőrgyógyász főorvosa volt. 1929-ben egyetemi magántanári, 1941-ben rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott. 1929-től a fővárosi törvényhatósági bizottság rendes tagja volt. 1945 után a XIV. kerületi Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet szakfőorvosa lett és az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet munkatársa is volt. 1962–1973 között a Ganz-MÁVAG Szakrendelő Intézet bőrgyógyász főorvosaként dolgozott. 1973-ban nyugdíjba vonult.

A bőrgyógyászat és a nemibetegségek – köztük a szifilisz – vizsgálatában fontos eredményeket ért el, melyeket szakcikkei is igazoltak. 1945 után publikációit a Magyar bőrgyógyászati és venerológiai bibliográfia (Budapest, 1962) közölte.

Családja

1923. június 30-án Budapesten házasságot kötött Tima Etelka Máriával. Két gyermekük született.

Művei

• A nemi egészségügy problémái (Budapest, 1928)
• Küzdelem a nemibetegségek ellen (habilitáció, 1929)
• A nemibetegségek kérdése Budapesten (Budapest, 1930)
• A bőrtuberculosis szociális egészségügyi jelentősége (1930)
• A nemibetegségek Budapesten (1932)
• A nemibetegségek megelőzésére vonatkozó törvényes rendszabályok (1932)
• Újabb irányelvek az antivenereas küzdelemben (1933)
• A prostitúció kérdése (Budapest, 1934)
• A prostitúció leküzdésének kérdése Magyarországon (1934)
• A nemibetegek általános kötelező gyógykezeltetése (1934)
• Milyen esetekben van szükség a nemi betegek kényszerkezelésére (1934)
• Betegfelkutatás serologiai tömegvizsgálatok útján (1934)
• Prostitúció ellenőrzésének reformjáról (1935)
• Törvénytervezet a nemibetegségek leküzdéséről (1936)
• A bőrgümőkór kemoterápiája (1937)
• Családvédelem és küzdelem a születéscsökkentés ellen (Budapest, 1938)
• Kötelező legyen-e a házasság előtti orvosi vizsgálat (1938)
• A házasság előtti kötelező vizsgálatok orvosi nehézségei (1938)
• Csallóközi magyarok. Kulcsod község lakosságának fajélettani és foglalkozásügyi vizsgálata (Budapest, 1942)
• A család- és fajvédelem társadalmi feladatai (Budapest, 1942)
• A magyarság életereje. A nemzettest biológiája, faj­egészsége és eugenikája (Budapest, 1944, 2000)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)
• Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

További információk

• Doros Gábor (Orvosi Hetilap, 1980. 14. sz.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8