Doppler Károly
| Doppler Károly | |
 | |
| Született | Lviv[4] |
| Elhunyt | 1900. március 10. (74 évesen)[1][2][5][6][7] Stuttgart[8] |
| Állampolgársága |
|
| Gyermekei | Doppler Árpád |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Doppler Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Doppler Károly (Lemberg, 1825. szeptember 12. – Stuttgart, 1900. március 10.) zeneszerző, karmester, fuvolaművész.
Életpályája
[szerkesztés]1838-tól Philipp Nötzl budai német színtársulatánál volt fuvolás és karmester. Bátyjával, Doppler Ferenccel együtt dolgozott a Nemzeti Színházban 1850–1862 között; a színház másodkarnagya volt. 1853-ban közreműködött a Filharmónia Társaság megalapításában. 1862-ben Bécsbe szerződött. 1865–1898 között Stuttgartban operaigazgató volt.
Eredeti művein kívül több népszerű operarészletet írt át. Zongorára, fuvola-zongorakettősre készített zenét. Doppler Ferenccel és Erkel Ferenccel együtt komponálták az Erzsébet című operát (1857). Fia, Doppler Árpád zeneszerző New Yorkban és Stuttgartban működött.
Családja
[szerkesztés]Testvére, Doppler Ferenc (1821–1883) osztrák–magyar fuvolavirtuóz és zeneszerző volt. Fia, Doppler Árpád (1857–1927) zeneszerző, zongorista, zongoratanár volt.
Művei
[szerkesztés]- A gránátos tábor (vígopera, 1853)
- Salvator Rosa (melodráma, társszerzők: Erkel Ferenc, Doppler Ferenc, 1855)
- Honfidal (pályamű, 1857)
- Erzsébet (opera, társszerzők: Erkel Ferenc és Doppler Ferenc, 1857)
- Kinizsi tábori tánca (1859)
- Magyar Idylla (zongorára, 1859)
- A vitéz kántor (operett, 1861)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
[szerkesztés]- K. D. und seine Beziehungen zu Ungarn (Pester Lloyd, 1900. márc. 15–16.).
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000.
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. ISBN 963-85773-0-4
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Zenei lexikon. Szerkesztette: Szabolcsi Bence, Tóth Aladár. Budapest, 1930-1931. Győző A. ny.
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
