Donji Galjipovci
| Donji Galjipovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 439 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 51,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,57 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 36″, k. h. 17° 37′ 04″44.893300°N 17.617800°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 36″, k. h. 17° 37′ 04″44.893300°N 17.617800°E | |
 | |
Donji Galjipovci (szerbül: Доњи Гаљиповци), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 66 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északnyugatra, 170-240 méteres tengerszint feletti magasságban, a Lišnja-folyó bal partján található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 383 | 419 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 2 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 36 | 18 |
| Összesen | 426 | 439 |
Története
[szerkesztés]Az itt talált régészteti leletek tanúsága szerint Galjipovci területén már az őskorban is éltek emberek. Határában egy késő bronzkori és egy vaskori erődítmény település maradványa is megtalálható.[4] Donji Galjipovcit először az osztrák-magyarok 1878-as érkezése után említik Srpski Galjipovci néven. Később a falut felosztották a mai Gornji és Donji Galjipovcira.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 24 háztartása és 246 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 48 háztartást, 314 ortodox, 14 római katolikus és 4 görög katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 73 háztartása és 457 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Határában a Gradina nevű magaslaton vaskori erődítmény maradványai találhatók. A vár csak a déli oldalról közelíthető meg. A kultúrréteg egy 30x10 méteres területen 1,5 méteres mélységig található. A leletek főként cseréptöredékekből állnak.[4]
- Velika Gradina – késő bronzkori erődített település maradványai a Lišnja-folyó völgye felett. Kiterjedése 200x100 méter. A hosszúkás platón elhelyezkedő lelőhelyen edények, kerámiák, háztartási hulladék találhatók. Az itt talált néhány kovakő arra utal, hogy a hely már az erődítések építésénél korábban is lakott volt. Kora a késő bronzkorból a kora vaskorra való átmenet időszakára tehető. [4]
- Galjipovciban a Tsareva Gorában (erdő Galjipovciban) van Damjan sírja. Damján hajdú volt, aki az itteni törökellenes felkelés idején (1875-1878) a törökök ellen harcolt. A sír kulturális és történelmi emlék.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Srbac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. március 9.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 200. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
További információk
[szerkesztés]
