Ugrás a tartalomhoz

Dominikánus vida

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dominikánus vida
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Vidafélék (Viduidae)
Nem: Vidua
Faj: V. macroura
Tudományos név
Vidua macroura
(Pallas, 1764)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dominikánus vida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dominikánus vida témájú médiaállományokat és Dominikánus vida témájú kategóriát.

A dominikánus vida (Vidua macroura) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a vidafélék(Viduidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Peter Simon Pallas írta le 1764-ben, a Fringilla nembe Fringilla macroura néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

A Szaharától délre szinte egész Afrikában elterjedt faj.

Elsősorban a szavannákon élő faj, de előfordul magas fűvel benőtt erdei tisztásokon, mezőgazdasági területeken, sőt falvak környékén is.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 11–12 centiméter, a hím 30–32 centimétert, a tojó 12-19 gramm.[3] A nászruhás hím középső faroktollai nagyon nagy mértékben megnyúlnak, messze túlnyúlnak a rövid farkon. A hím a nászidőszak során jellegzetes fekete-fehér színű. A nőstény és a fiatal egyedek tollazata felül világosbarna alapon feketével csíkozott. Fejük felső részének mindkét oldalán hosszanti csík húzódik. Testük alsó része sárgásbarnával futtatott. Nászidőszakon kívül a hím tollazata is hasonló. Ilyenkor is jól elkülöníthető a tojóktól vörös színű csőrével és lábaival, melyek a tojókon szürkék.

Nászruhás hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

A faj a költési időszakon kívül kisebb csapatokban él. Tápláléka vadon élő fűfélék és termesztett gabonafélék magvai.

Szaporodása

[szerkesztés]
Vidua macroura + Lonchura cucullata

A dominiánus vida poligám faj, egy hímre négy-öt nőstény is jut. Mint az a vidafélék családjában általános, ez a faj is költésparazita. A megtermékenyített nőstény felkeresi a díszpintyfélék családjába tartozó korallcsőrű asztrild (Estrilda troglodytes) vagy a Helena-pinty (Estrilda astrild) fészkeit és azokba egy-egy tojást rak. A kikelő fiókák a gazdamadár fiókáival együtt nevelkednek fel.

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. április 8.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. április 8.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. április 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]