Ugrás a tartalomhoz

Dombi Lajos (festő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dombi Lajos
Született1879. május 26.
Somkerék
Elhunyt1935. április 16. (55 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • festőművész
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1897)
SablonWikidataSegítség

Dombi Lajos, névváltozat: Domby (Somkerék, 1879. május 26.Kecskemét, 1935. április 16.)[1] festőművész, tanár, gimnáziumi igazgató.

Életútja

[szerkesztés]

Édesapja id. Dombi Lajos református lelkész, édesanyja Béldi Mária. Tanulmányait a gyulai polgári iskolában kezdte, a kisújszállási gimnáziumban folytatta, majd a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá 1897-ben. 1902-ig a gyulai ezredben szolgált. Benczúr Gyula, az Országos Mintarajziskola igazgatója figyelt fel tehetségére. 1902 és 1906 között Münchenben folytatott tanulmányokat katonai ösztöndíjjal, itt előléptették főhadnaggyá. 1907. október 21-én Budapesten feleségül vette Galacz Paula Vilma Franciskát, az egyik tanú Benczúr Gyula volt.[2] 1905-től 1907-ig szabadságon volt, ezalatt Budapesten rajztanárrá képesítette magát. 1907-től egészen haláláig a kecskeméti református gimnázium tanára volt, 1934-től egyúttal az intézmény helyettes igazgatója. Mende Valér budapesti műépítésszel együtt tervezték meg az Újkollégium épületét.

Az első világháború alatt a szerb harctéren szolgált, 1918-ban tényleges állományú őrnaggyá nevezték ki. 1917 novembere és 1919 áprilisa között a soproni katonai főreáliskolában tanított. Később visszatért a kecskeméti református gimnáziumba tanítani. Az egyház megrendelésére készített portrékat tanárokról, papokról, valamint Kada Elekről, az ezekért kapott bevétel lehetőséget adott szűkös anyagi körülményei javítására. Tanárként több tanulmányi kirándulást szervezett és rajzversenyeket rendezett. Festményeit a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban mutatták be, több műve megtalálható a kecskeméti és a marosvásárhelyi múzeumban. Tanulmányait a gimnázium évkönyveiben és a Kecskeméti Lapokban publikálta. A Rajztanárok Országos Egyesületének vidéki alelnöke, a Nemzeti Szalon alapító művésztagja, a Magyar Képzőművészetek Szövetségének rendes tagja, a Kecskeméti Műpártoló Egyesület választmányi és bíráló tagja volt. Agyhártyagyulladás következtében hunyt el 1935-ben.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.