Ugrás a tartalomhoz

Alsólopassó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dolný Lopašov szócikkből átirányítva)
Alsólopassó (Dolný Lopašov)
Alsólopassó zászlaja
Alsólopassó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásPöstyéni
Rangközség
PolgármesterJozef Petušík
Irányítószám922 04
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámPN
Népesség
Teljes népesség996 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület22,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 17° 38′ 35″48.576944°N 17.643056°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 37″, k. h. 17° 38′ 35″48.576944°N 17.643056°E
Alsólopassó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólopassó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólopassó (szlovákul Dolný Lopašov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pöstyéntől 17 km-re, nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe a kőkorszak óta lakott. Számos kőkori, újkőkorszaki, bronzkori lelet került elő. A Nagymorva Birodalom idején szláv település állt a területén.

A mai falut 1394-ben említik először, a középkorban Jókő várának birtoka.

Vályi András szerint: „LOPASÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Radosoveczhez nem meszsze, és annak filiája, határja jól termő."[2]

Fényes Elek szerint: „Lopassó, tót falu, Nyitra vmegyében, Radosócz mellett: 246 kath., 3 zsidó lak. F. u. ő cs. kir. Felsége. Holicshoz 2 1/2 óra."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Lopassó, Lancsártól délre, ettől alig 3 kilométerre, egy völgykatlanban fekszik. Lakosai tótajkuak, számuk 823, vallásuk r. kath. Postája Vittencz, táviró- és vasúti állomása Verbó. Temploma a XVI. század vége felé épült és kőfallal van körülvéve; csúcsíves részleteket megőrizett tornya azonban régibb, mint a templom hajója. Kegyura gr. Pálffy József, kinek itt nagyobb kiterjedésü birtoka van. A templomban egy 1649-ből származó érdekes pacifikalet őriznek. A temetőjében álló Szt. Háromság kápolnát Vranovics Márton pozsonyi kanonok 1703-ban építtette. Földesurai a XIV. században a jókői vár urai voltak, azután az Erdődyek és a Pálffyak. Itt született Klimó György pécsi püspök."[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1063, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 982 lakosa volt: 973 szlovák, 6 cseh, 1 cigány és 2 ismeretlen nemzetiségű.[5]

2011-ben 953 lakosából 939 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]