Dogliola
| Dogliola | |||
 | |||
| Dogliola látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Abruzzo | ||
| Megye | Chieti (CH) | ||
| Frazionék | Fonte Marini | ||
| Védőszent | Szent Rókus | ||
| Irányítószám | 66050 | ||
| Körzethívószám | 0873 | ||
| Forgalmi rendszám | CH | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 311 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 35,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 445 m | ||
| Terület | 11,64 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 57′, k. h. 14° 38′41.950000°N 14.633333°EKoordináták: é. sz. 41° 57′, k. h. 14° 38′41.950000°N 14.633333°E | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Chieti térképén | |||
| Dogliola weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dogliola témájú médiaállományokat. | |||
Dogliola község (comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Chieti megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A megye keleti részén fekszik. Határai: Fresagrandinaria, Mafalda, Palmoli és Tufillo.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése a 12. századból származik. A következő századokban nemesi birtok volt. Önállóságát a 19. század elején nyerte el, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
[szerkesztés]- Palazzo della Fazia
- Santa Maria delle Grazie-templom
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Di Gregorio, Luciano. Abruzzo. Bradt (2010). ISBN 9781841622705
- Comuni-Italiani
- Italy World Club