Doggerbanki csata (1916)
| második doggerbanki csata | |||
 | |||
| az Északi-tenger térképe középen a Doggerbankkal | |||
| Konfliktus | Első világháború | ||
| Időpont | 1916. február 10. | ||
| Helyszín | Dogger-pad, Északi-tenger | ||
| Eredmény | Német győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 második doggerbanki csata
Pozíció Európa térképén
| |||
 é. sz. 54° 43′ 29″, k. h. 2° 46′ 07″54.724600°N 2.768560°EKoordináták: é. sz. 54° 43′ 29″, k. h. 2° 46′ 07″54.724600°N 2.768560°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz második doggerbanki csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Az 1916. február 10-én a Dogger-pad (Doggerbank) felett megvívott második doggerbanki csata egy kisebb ütközet volt német és brit haditengerészeti egységek között az első világháború folyamán. Három német rombolóflottilla (német megnevezés szerint torpedónaszád-flottilla) az Északi-tengeren végrehajtott bevetés során összetalálkozott a brit 10. aknamentesítő flottillával a Dogger-pad közelében. A német hajók harcba bocsátkoztak a britekkel, miután az aknakereső ágyúnaszádokat (szlúpokat) tévesen cirkálókként azonosították. A britek megpróbáltak elmenekülni a jóval erősebb fegyverzettel rendelkező rombolók elől, de a kibontakozó küzdelemben az Arabis elsüllyedt, mielőtt a brit raj el tudott volna menekülni.
Előzmények
[szerkesztés]Hugo von Pohl tengernagyot betegsége miatt 1916-ban a Császári Haditengerészet főerőit adó Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) élén Reinhard Scheer tengernagy váltotta, aki visszatért a támadóbb jellegű stratégiához. E stratégia révén gyakoribbakká váltak a britek ellenőrizte területek irányába tett előretörések. 1916 február 10-én a német II., VI. és IX. rombolóflottillák (Torpedoboot-Flottille) összesen 25 rombolója hajózott ki a Dogger-padhoz az ellenséges hajóforgalom megzavarására.[1] A területen egyedül a 10. aknamentesítő flottilla négy ágyúnaszádja (10th Minesweeping Flotilla) tartózkodott (Arabis, Poppy, Buttercap és Alyssum).[2] A naszádok mindegyike egy 120 mm-es ágyúval és két 3-fontos légvédelmi ágyúval volt felszerelve, így nem voltak egy súlycsoportban a német rombolókkal.[3]
Az ütközet
[szerkesztés]Az Arabis a másik három ágyúnaszáddal együtt a Dogger-padtól keletre lévő területeken végzett aknamentesítést, mikor a nagyszámú német romboló észlelte őket.[4] A németek először hezitáltak megtámadni a briteket, mivel nem tudták a számukra még ismeretlen hajóosztályt azonosítani és először jóval erősebb cirkálóknak vélték őket, de végül a támadás mellett döntöttek. A britek a támadás hatására igyekeztek a part irányába menekülni. A Poppy, a Buttercup, és az Alyssum sikeresen megmenekült, de az Arabist három romboló harcra kényszerítette. Az első támadás elhárítása után másodszorra hat romboló támadt rá és egy torpedótalálatot követően elsüllyedt.[5] A legénységéből harminc főt sikerült kimentenie a németeknek, de közülük négyen röviddel később elhunytak.[6]
A csata után
[szerkesztés]Néhány rombolót ért kisebb sérüléstől eltekintve a csata egyetlen vesztesége az Arabis volt. Legénységéből 56 fő életét veszítette, 24 pedig német fogságba került, köztük a hajó kapitánya és két tisztje. A harcban nyújtott helytállásáért a hajó parancsnoka, Raymond Hallowell-Carew korvettkapitányt Kiemelkedő Szolgálatért Érdemrenddel (D.S.O.) tüntették ki.[7] Annak ellenére, hogy csak egy aknamentesítő hajót süllyesztettek el, a németek jelentéseikben azt állították, hogy négy új cirkálóval vívtak harcot, melyek közül kettőt torpedókkal elsüllyesztettek. A brit admiralitás válaszul kiadott közleményében tudtul adta, hogy a 10. aknamentesítő flottilla négy egységén kívül nem vett részt más hajó a küzdelemben és nem veszítettek egyetlen cirkálót sem.[5]
A németek doggerbanki akciójára válaszul a britek a Rosythban állomásozó csatacirkálórajt, a harwichi 5. cirkálórajt a Grand Fleet egyes részeivel együtt útba indították a térségbe. Ezek az erők egyesülve haladtak déli irányba, de február 11-én felhagytak a kereséssel, miután tudomásukra jutott, hogy a német előretörésben csak rombolók vettek részt és már visszatértek a bázisaikra.[8] A bevetésről visszatérő Arethusa könnyűcirkáló egy németek telepítette aknára futott és elsüllyedt. Legénységéből 12 fő veszett oda.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Dogger Bank (1916) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Könyvek
- Gardiner, Robert. Conway's All the World's Fighting Ships, 1906–1921. London: Conway Maritime Press (1985). ISBN 0-85177-245-5
- Halpern, Paul G.. A Naval History of World War I. Annapolis, MD: US Naval Institute Press (1995). ISBN 1-55750-352-4
- Jellicoe, John Rushworth. The Grand Fleet, 1914–1916: its Creation, Development and Work (PDF), New York: George H. Doran (1919). OCLC 858560823. Hozzáférés ideje: 2016. január 23.
- London Gazette: (Supplement) no. 31360, page 6504, 23 May 1919. Hozzáférés ideje: 14 January 2010.
- Tarrant, V. E.. Jutland, the German perspective: A New View of the Great Battle, 31 May 1916. Annapolis, MD: Naval Institute Press (1995). ISBN 1-55750-408-3
- Wilson, Herbert Wrigley. Battleships in Action. New York: Little, Brown (1926). OCLC 3581564
- Enciklopédia
- Chisholm, Hugh (1922). The Encyclopædia Britannica. 31. kötet (12. kiad.). London: Encyclopædia Britannica. OCLC 154142008.
- Újságcikk
- „SAYS ANOTHER SHIP SANK WITH THE ARABIS” (PDF), New York Times, 1916. február 13., 2. oldal. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. május 26.)
- Internetes forrás
- British Convoy Escorts. World War 1 at Sea. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
További olvasmányok
[szerkesztés]- Corbett, J. S.. Naval Operations, 2nd rev. Imperial War Museum and Naval & Military Press repr., History of the Great War based on Official Documents, London: Longmans, Green (2009). ISBN 1-84342-489-4. Hozzáférés ideje: 2016. január 23.
- Corbett, J. S.. Naval Operations, 2nd, History of the Great War based on Official Documents, London: Longmans, Green (2009). OCLC 867968279. Hozzáférés ideje: 2016. január 23.
- Marder, A. J.. From the Dreadnought to Scapa Flow: The War Years to the Eve of Jutland 1914–1916. London: Oxford University Press (1965). OCLC 865180297
- Massie, R. K.. Castles of Steel: Britain, Germany and the Winning of the Great War at Sea, Pimlico, London: Jonathan Cape (2004). ISBN 1-8441-3411-3
.png){kind=small}
