Dobozi pikkelyescsiga
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Hygromia kovacsi (Varga & Pinter, 1972) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Dobozi pikkelyescsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozi pikkelyescsiga témájú kategóriát. |
A dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) a tüdőscsigák rendjébe tartozó, Magyarország őshonos, egyetlen fokozottan védett faja.
Jellemzői
[szerkesztés]Mérete mindössze 5 mm.[1] Szarubarna színű, kúpos, gömbölyded, törékeny háza enyhén ívelt, pikkelyekkel finoman vonalkázott.[2] Héja sűrű és finom, 0,1 mm-nél kisebb, lekerekített nyelv alakú pikkelyekből áll.
Táplálkozását tekintve mindenevő, illetve növényevő.
Elterjedése
[szerkesztés]A dobozi pikkelyescsiga a Kárpát-medence reliktum faja. Magyarországon az Alföld délkeleti, Romániában pedig az Erdélyi-középhegység nyugati részén él. A magyarországi állomány 57 millióra tehető és stabil. Élőhelyei a mérsékelt övi erdők.
Magyarországon a következő Natura 2000-es területeken fordul elő: Kígyósi-puszta, Központi-Zempléni-hegység, Sarkadi Fási-erdő, Gyula-szabadkígyósi gyepek, Körösközi erdők.
Veszélyeztetettsége
[szerkesztés]Magyarországon 2001 óta fokozottan védett. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Fő veszélyeztető tényezője a fakitermelés.
Szinonimák
[szerkesztés]- Az EU Élőhelyvédelmi irányelve, valamint a KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Terve is a Hygromia kovacsi nevet használja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Katymári Vanda: Kalandozások a természet szigetein, in. Élet és Tudomány (magyar nyelven) (HTML). Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 2008. július. [2008. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: Magyarország védett puhatestűi. Budapest, Grafon Kiadó, 2007, 34. oldal. ISBN 978-963-85768-9-7
Források
[szerkesztés]- (összeáll.) dr. Domokos Tamás: KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek - Dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) (magyar nyelven) (PDF). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
- Feher, Z. 2011. Kovacsia kovacsi. In: IUCN 2013. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. (angol nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2013. november 4.)
- Kovacsia kovacsi (angol nyelven) (HTML). European Environment Agency. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
- A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: dobozi pikkelyescsiga (magyar nyelven) (HTML). A KvVM Természetvédelmi Hivatala. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
- Fauna Europaea (angol nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2013. november 4.)[halott link]
