Ditrói Gábor
| Ditrói Gábor | |
| Született | 1884. október 3. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1950. május 7. (65 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár (1925–1950) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1905–1909, orvostudomány) |
| Sírhelye | Szeged Belvárosi temető (X/ díszsírhely 59)[1] |
Ditrói Gábor (Kolozsvár, 1884. október 3. – Szeged, 1950. május 7.) szemészorvos, egyetemi tanár. Ditrói Mór (1851–1945) unokaöccse.[2]
Életpályája
[szerkesztés]Ditrói József mérnök és Erőskövy Vilma fiaként született polgári családban.[3] Középiskolai tanulmányait 1894 és 1902 között a Kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban végezte. Az egyetemet szülővárosában kezdte meg, de a Budapesti Tudományegyetemen fejezte be, ahol 1909-ben avatták orvosdoktorrá. Oklevelének megszerzése után kinevezték Pécs város közkórházának másodorvosává. 1911 és 1913 között a Budapesti Tudományegyetem I. sz. Szemészeti Klinikájának gyakornokaként működött. 1912-ben szemészetből szakorvosi képesítést szerzett. 1913 és 1919 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinikájának tanársegéde, 1918–1919-ben magántanára volt.
Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített; ezredorvosként fontos szerepet játszott a kolerajárvány megfékezésében. 1918-ban szemészeti diagnosztika című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1921 és 1924 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinika adjunktusa, 1925 és 1950 között a szemészeti diagnosztika nyilvános rendes tanára, illetve tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1930–1931-ben, valamint 1939–1940-ben és 1945–1946-ban az Orvostudományi Kar dékánja volt.[4] 1931–1932-ben, valamint 1940–1941-ben és 1946–1947-ben dékánhelyettes volt. 1935–1936-ban, valamint 1948–1949-ben az egyetem rektora volt. 1935 és 1941 között a Magyar Szemorvos Társaság elnöke volt. 1936–1937-ben rektorhelyettes volt. 1936–1937-ben országgyűlési képviselő volt, a szegedi egyetem képviseletében a Felsőház tagja.[5]
Munkássága
[szerkesztés]A Szemészet című szaklap szerkesztőbizottsági tagja, valamint több tudományos társaság, illetve bizottság tiszteletbeli elnöke volt. Fő kutatási területei a szem egyensúlyzavarának, proteinterápiájának, a kamilla hatóanyaga gyógyászati alkalmazásának, a retina betegségeinek témakörét foglalta magába. Több szakközleménye jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban.
Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található.
Művei
[szerkesztés]- Adatok az angiomatosis retinae fejlődéséhez. (Orvosi Hetilap, 1916, 53.)
- Klinik und Pathologie der Uvealtuberkulose (Szabó Györggyel, Lipcse-Budapest, 1943)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/magyar_politikai_lexikon_2.PDF
- Nemzeti Örökség Intézete
- Tudósnaptár
- Szegedi Tudományegyetem
További információk
[szerkesztés]- Elwyn, H.: Diseases of the retina (London, 1947)
- Ditrói Gábor (Szemészet, 1950. 87. sz.)
- Ditrói Gábor (Szegedi Egyetemi Almanach, 1921–70.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
