Dirner Gusztáv Adolf
Dirner Gusztáv Adolf | |
Született | 1855. december 9.[1] Gölnicbánya |
Elhunyt | 1912. december 14. (57 évesen)[1] Budapest[2] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (18-1-17) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dirner Gusztáv Adolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dirner Gusztáv Adolf (Gölnicbánya, 1855. december 9. – Budapest, 1912. december 14.[3]) orvos, szülész-nőgyógyász. A British Gynaecological Societhy fellow-ja; a budapesti orvosegyesületnek rendes tagja; a Kárpátegyesület gölniczvölgyi osztályának alapítója-elnöke volt. Testvére, Dirner Lajos orvos volt.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Dirner Mihály (1813-1885)[4] városi tanácsos és Goldbecher Erzsébet voltak.[5] A gimnázium első két osztályát Miskolcon végezte el, majd Eperjesen tanult két évig, a gimnázium felső négy osztályát pedig a budapesti evangélikus intézetben fejezte be 1874-ben. Budapesten testvére támogatásával és önerejéből, tanítással foglalkozott, így folytatta tanulmányait. 1880-ban orvosdoktor lett; Jendrassik Jenő (1824–1891) egyetemi tanár tanársegédje volt az élettani tanszéken. 1881–1886 között Tauffer Vilmos (1851–1934) mellett volt tanársegéd a budapesti szülészeti-nőgyógyászati klinikán. 1886–1888 között a Schordán-féle utazási ösztöndíjjal tanulmányúton volt; megfordult Ausztriában, Németországban, Londonban, Párizsban, New Yorkban és Philadelphiában. 1888-ban hazatért, és nőgyógyász volt. 1892-ben a nőgyógyászat magántanára lett. 1897-től a budapesti Bábaképző Intézet igazgatója lett.
Főleg a méh és a petefészek műtéteivel foglalkozott, erről szóló cikkei a szaklapokban jelentek meg.
Halálát tüdőgyulladás okozta. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (18-1-17).[6][7]
Magánélete
[szerkesztés]1891-ben házasságot kötött Reök Erzsébettel.[8][3]
Művei
[szerkesztés]- Uterus didelphys cum vagina duplice (Budapest, 1883)
- A leányok testi neveléséről (Budapest, 1885)
- Zur Asepsis der quellenden Dilatorien (Berlin, 1887)
- On the treatment of the pedicle myomotomy (Boston, 1888)
- Az ujszülött köldökének ápolása (Budapest, 1888)
- A csonk ellátásának kérdése hysterotomiánál 31 eset kapcsolatában (Budapest, 1888)
- A gátképzés új és egyszerű módszere (Budapest, 1889)
- Therapeutikus irányok és mozgalmak a gynaekologiában (Budapest, 1889)
- Elnöki megnyitó a M. K. E. gölniczvölgyi osztálya 1890. okt. 26. tartott közgyűlésén (Budapest, 1890)
- Lebensgeschichte eines Gerverbetreibenden (Budapest, 1891)
- A gyermek testi ápolásáról (Budapest, 1891) (Többekkel)
- A nő vérzéseiről (Budapest, 1892)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03365.htm, Dirner Gusztáv, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 3372/1912. folyószám alatt.
- ↑ [1]
- ↑ Budapesti Negyed 25. 1999/3. - 18. parcella
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Tudósnaptár
- LACZA TIHAMÉR: A TUDOMÁNY APOSTOLAI. Magyar tudósok nyomában a mai Szlovákia területén Archiválva 2020. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben 2013
- https://web.archive.org/web/20200128151055/http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf_Szallasi/vegyes_074.pdf
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8