Dinilysia

Dinilysia
	Evolúciós időszak: Késő kréta
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Alországág:	Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria);
Főtörzs:	Újszájúak (Deuterostomia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Dinilysiidae;
Nem:	Dinilysia;
Faj:	D. patagonica;
Tudományos név
	Dinilysia patagonica; Woodward, 1901
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Dinilysia témájú kategóriát.

A Dinilysia patagonica a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a Dinilysiidae családjába tartozó kihalt faj.

Tudnivalók

A kígyók ritkán kövesednek meg. A könnyű felépítésű testük és több részből álló koponyájuk túl törékenyek ahhoz, hogy fosszilizálódjanak.

Egyik legkorábbi kígyófaj, amelyről tudunk, a Dinilysia patagonica, amely a késő kréta korban élt a mai Dél-Amerika területén.

Feltételezik, hogy a kígyók az üregi gyíkokból fejlődtek ki, bár manapság sokan közülük a föld felett éli életét.

Minden kígyófaj aktív vadász, áldozataikat különféle módon ölik meg. A Dinilysia egy korai pitonféle volt, úgyhogy zsákmányát szorítás által ölte meg. Addig szorította áldozatát, míg meg nem fulladt.

Feltételezik, hogy a mérgeskígyók csak a harmadidőszakban fejlődtek ki.

Források

Walking with Dinosaurs-Fact Files

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap