Digitális kultúra
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A digitális forradalom eredményeként kialakult digitális kultúra a digitális (számjegyekkel való) technológia (műtan) által támogatott művelődés.[1] A digitális platformon jött létre, illetve a digitális platformon létezik. Minden, a digitális platformon megjelenő elem a részét képezi, eltekintve attól, hogy digitalizálták vagy digitális úton hozták létre. A digitalizálás segítségével a már létrejött kulturális elemek elterjesztése lehetséges a digitális platformon. Másik módja az elemek létrehozásának a digitális platformon való létrehozás (mely a digitális kultúra legszélesebb részterületét képezi),amely magába foglalja többek között a közösségi valamint egyéni életet, üzleti tevékenységeket, kereskedelemmel illetve szórakozással kapcsolatos tevékenységeket, információkat is.
Ahhoz, hogy a digitális tartalmak felhasználhatóak, olvashatóak legyenek szükség van az információs írástudás képességére, valamint egy eszközre, amely lehetővé teszi a digitális kultúra elemeinek használatát. Az információs írástudás azon képesség amely lehetővé teszi a digitális platformon való értékteremtést. A technikai eszközök, melyek segítségével a digitális elemek használhatóak pedig a számítógépek, okostelefonok, digitális fényképezőgépek, táblagépek, valamint más konvergens eszközök.
További információk
[szerkesztés]- Giovanni Cucci: Virtuális paradicsom vagy pokol.com? A digitális forradalom veszélyei és esélyei; ford. Török Csaba; Jezsuita, Budapest, 2016
- Tófalvy Tamás: A digitális jó és rossz születése. Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása; L'Harmattan, Budapest, 2017
- Csomópontok. A digitális kultúra jellemzői és egymásra hatásuk; szerk., bev. Rab Árpád; Gondolat–Infonia–Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont, Budapest, 2017 (Információ és társadalom)
- Martin Burckhardt–Dirk Höfer: Minden és semmi. A digitális világpusztítás feltárulása; ford. Lénárt Tamás; Atlantisz, Budapest, 2018 (Kísértések)
- Digitális forradalom világunkban. Tanulmánykötet; szerk. Dombi Judit, Rimai Dávid; Institutio, Pécs, 2019
- Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok; szerk. Bárány Tibor, Hamp Gábor, Hermann Veronika; Typotex, Budapest, 2020 (Kultúra a digitális forradalom idején)
- Kőrösné Mikis Márta: Digitális kultúra tanítóknak. Módszertani útmutató és tanmenetjavaslat az informatikai ismeretek alsó tagozatos tanításához; Neteducatio, Budapest, 2022 (Modern pedagógus sorozat)
- Almási Miklós: A tudás örömétől a szellemi vakságig. Írások a kultúra mámoráról és a műveltség leárazásáról; Kalligram, Budapest, 2024