Diamant Izsó
Diamant Izsó | |
Született | 1886. február 25. Vágújhely |
Elhunyt | 1944. ősz Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | közgazdász, újságíró, műgyűjtő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Diamant Izsó (Vágújhely, 1886. február 25. – Budapest, 1944 őszén) közgazdász, újságíró, műgyűjtő.
Életútja
[szerkesztés]1920-tól két évtizeden át az aranyosgyéresi Sodronyipar Rt. vezérigazgatója. A liberális gondolkodású ipari "menedzser" típusa, aki társadalmi állását, anyagi lehetőségeit arra használta, hogy a két háború közti évek szűkös pénzügyi viszonyai közepette a művészeti alkotást támogassa és ösztönözze. Több ezer kötetes könyvtára, kép- és metszetgyűjteménye, 3000 darabot számláló európai hírű ex libris-gyűjteménye a második világháború alatt jórészt megsemmisült.
Közgazdasági, kereskedelem- és iparpolitikai cikkei, művészeti vonatkozású írásai szaklapokban és napilapokban jelentek meg, így a "dolgozó ember" és a "technika" megjelenéséről a képzőművészetben a Keleti Újság (1924), a rézkarcról a Vasárnapi Újság (1925) hasábjain értekezett. A Romániai Gyáriparosok Országos Szövetségének erdélyi ügyvezető alelnöke; a maga tőkés osztályalapjáról bírálta a tervgazdaságot. A lap kezdeti szakaszában a Korunk munkatársa is volt. 1944 őszén feleségével együtt a nyilasterror áldozata lett.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.