Közönséges aranybagoly

Közönséges aranybagoly
	Az imágó
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Macrolepidoptera;
Öregcsalád:	Bagolylepkeszerűek (Noctuoidea);
Család:	Bagolylepkefélék (Noctuidae);
Nem:	Diachrysia; Hübner, [1821]
Faj:	D. chrysitis;
Tudományos név
	Diachrysia chrysitis; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Phalaena chrysitis Linnaeus, 1758; Phalaena aerifera (Sowerby, 1805); Diachrysia disjunctaurea (Spuler, 1907);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges aranybagoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aranybagoly témájú médiaállományokat és Közönséges aranybagoly témájú kategóriát.

A közönséges aranybagoly^[1] vagy zöldfényű aranybagoly (Diachrysia chrysitis) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A közönséges aranybagoly elterjedési területe egész Európa, a sarki övezetig. A mély fekvésű területeken a leggyakoribb. A lepke nem ritka, mennyisége azonban erősen ingadozik. Minden évben nagyobb számban repül, de mivel éjszaka tevékeny, nem tűnik fel annyira, mint a gammabagolylepke (Autographa gamma).

Alfajai

Diachrysia chrysitis chrystis (Linnaeus, 1758)
Diachrysia chrysitis generosa (Staudinger, 1900)

Megjelenése

Ennek az aranybagolyfajnak az elülső szárnya 1,4–2,2 centiméter hosszú, alapszíne szürkésbarna, két széles aranyos vagy arany-zöld sávval, melyek világos szegélyűek, és gyakran egymással össze vannak kötve. A hátulsó szárny barna vagy barnásszürke.

Életmódja

A közönséges aranybagoly ligeterdők, lápok, folyók és patakok mente, utak széle, kertek és parkok lakója. A lepke hernyói csalánnal, árvacsalánnal, pitypanggal és útifűvel táplálkoznak.

Szaporodása

Az aranybagolynak évente két nemzedéke van, az I. májustól július elejéig, a II. július végétől szeptember végéig repül. A hernyóidőszak az I. nemzedéknél szeptembertől májusig, a II.-nál júniustól júliusig tart. Az II. nemzedék által rakott tojásokból kikelő hernyók telelnek át, ők alakítják ki a következő év I. generációját.

Jegyzetek

↑ Pastorális Gábor, Buschmann Ferenc, Ronkay László (2016. május 9.). „Magyarország lepkéinek névjegyzéke” (PDF). e-Acta Naturalia Pannonica 12, 1-258.. o. HU ISSN 2061-3911. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Ronkay, L., 1986: Taxonomic and zoogeographical studies on the Palaearctic and Indo-Australian Plusiinae (Lepidoptera, Noctuidae). Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 78: 205-218. Full article: [1].

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Pastorális Gábor, Buschmann Ferenc, Ronkay László (2016. május 9.). „Magyarország lepkéinek névjegyzéke” (PDF). e-Acta Naturalia Pannonica 12, 1-258.. o. HU ISSN 2061-3911. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

[1]