Denkendorf (Esslingeni járás)
| Denkendorf | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Esslingen járás | ||
| Irányítószám | 73770 | ||
| Körzethívószám | 0711 | ||
| Rendszám | ES | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 312 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 866,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 303 m | ||
| Terület | 13,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 45″, k. h. 9° 19′ 03″48.695833°N 9.317500°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 45″, k. h. 9° 19′ 03″48.695833°N 9.317500°E | |||
 Denkendorf
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
| Denkendorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Denkendorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Denkendorf település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 6621 | 9100 | 9230 | 9516 | 9763 | 10 208 | 10 152 | 10 532 | 10 707 | 11 312 |
| 1961 | 1968 | 1975 | 1981 | 1988 | 1995 | 2002 | 2008 | 2015 | 2023 |
Fekvése
[szerkesztés]Stuttgarttól délkeletre, a Schulzbach-viadukt után található település.
Leírása
[szerkesztés]Denkendorf egykori kolostortemploma a 12-13. század között épült két részletben, román stílusban. AHarangtornya a Felső-Olaszországban található hasonló templomokra emlékeztet, az építés későbbi szakaszában épült kripta díszítő elemei pedig nyugat-francia hatásúak. A kolostort később lerombolták, de 1377 körüli újjáépítése után formái nem változtak.
A háromajtós pillérbazilikába sötét előcsarnokon keresztül léphetünk be, melynek nehéz keresztboltozata két pilléren nyugszik. Az előcsarnokban szép román stílusú vállszegély és oszlopfő látható. A szárnyas oltár, a szószék és a szentélyszék késő gótikus korból való.
Figyelmet érdemelnek Johannes Unger (1516) és Martin Altweg (1518) esperesek síremlékein található festmények is. A kripta falfestményei Szent Mártont (1516), valamint Heródes lakomáját és Keresztelő Szent János lefejezését ábrázolják, de érdekes a sárkányfríz is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Egykori kolostortemploma - A 12. század végén román stílusban épült.
Galéria
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
