Ugrás a tartalomhoz

Sujtásos fütyülőlúd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dendrocygna bicolor szócikkből átirányítva)
Sujtásos fütyülőlúd
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Fütyülőlúdformák (Dendrocygninae)
Nemzetség: Fütyülőludak (Dendrocygnini)
Nem: Dendrocygna
Faj: D. bicolor
Tudományos név
Dendrocygna bicolor
(Vieillot, 1816)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sujtásos fütyülőlúd témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sujtásos fütyülőlúd témájú médiaállományokat és Sujtásos fütyülőlúd témájú kategóriát.

A sujtásos fütyülőlúd, vagy fakó fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Közép-Amerika, Dél-Amerika, Afrika és India trópusi területein fordul elő. Tavaknál, vizes élőhelyeken érzi jól magát.

Magyarországon első alkalommal 2006. augusztus 17. és október 27. között észlelték a hortobágyi halastavaknál. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága szerint azonban kétséges, hogy a kérdéses példány valóban természetes populációból származott-e.[1]

Megjelenése

[szerkesztés]

Hossza 48–53 centiméter, tömege 700 gramm. A többi fütyülőlúdhoz hasonlóan felegyenesedve álló és viszonylag hosszú lábú madár. A tollai színében a vörösesbarna, világosbarna és a fekete dominálnak. Oldalán dísztollak és feltűnő elefántcsont színű csíkok vannak. Röptében fehér farka feltűnő.

Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.

Museum specimen

Életmódja

[szerkesztés]

Kifejezetten társas hajlamú madár, más récefélékkel vegyes csapatokat is alkothat. Többnyire a nagyobb nyílt vízfelületekhez kötődik. Vízben úszva és búvárkodva keresi táplálékát. Növényi részekkel, magvakkal, kisebb gerinctelenekkel táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

A faj tartós monogám párkapcsolatban él. A fiatal madarak körülbelül egyéves korukban állnak párba és gyakran egész életükben kitartanak párjuk mellett. Kisebb kolóniákban költ. A fészeképítésben mindkét ivar részt vesz. Fészkét többnyire fűből és gyökerekből építi, fészakalja 8–12 tojásból áll. A tojásokon minkét szülő -egymást rendszeresen váltva- költ, a fiókákat mindkét szülő vezeti és hevesen védelmezi.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]