Demjén Mari
| Demjén Mari | |
| Született | Király Mária 1857. április 3. Karcag |
| Elhunyt | 1928. október 28. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Kitüntetései | Farkas–Ratkó-díj (1906) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (51-15-25) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Demjén Mari, született Király Mária, névváltozat: K. Demjén Mari (Karcag, 1857. április 3.[1] – Budapest, Józsefváros, 1928. október 28.)[2] színésznő.
Pályafutása
[szerkesztés]Király Katalin napszámos leányaként született. Nevelőapja Demjén Mihály, az ő székesfehérvári társulatában kezdte a pályafutását 1866-ban. Kardalos volt több vidéki társulatban, később szubrettként és primadonnaként lépett fel. 1872–73-ban Győrött, 1873–74-ben Bokody Antalnál játszott. 1881–83-ban Debrecenben szerepelt, 1885-ben visszatért Győrbe. Megházasodott és egy időre visszavonult, de amikor férje elhunyt, újra színpadra lépett. Gróf Festetich intendáns 1897. január 1-jén szerződtette a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1926-ig tagja volt. Vígjátékokban, népszínművekben és tragikus anyaszerepekben láthatta itt a közönség. 1906 áprilisában Farkas–Ratkó-díjjal jutalmazták. 1913-tól filmezéssel is foglalkozott, számtalan epizódszerepben tűnt fel. 1922. március 22-én ünnepelt a Nemzeti Színháznál működése 25. évfordulóját. 1924. június 21-én aranygyűrűvel tüntették ki. Utolsó fellépése 1926. június 14-én volt a Nemzetiben, az Árva László királyban. Fáy Szeréna és Géczy István búcsúztatták el.
Első férje Medgyesi Nándor államvasúti főmérnök, második férje Kertész Lajos volt, a Nemzeti Színház súgója (meghalt 1927. november 19-én, Budapesten). Közös, 2018-ban jeltelen sírban nyugszanak a Fiumei Úti Sírkertben.[3]
Fontosabb színházi szerepei
[szerkesztés]- Pitvarosiné (Nők az alkotmányban)
- Brazo-viesné (Aranyember)
- Korpádiné (Szökött katona)
- Sámsonné (Süt a nap)
- Dajka (Árva László király)
- Szunyogné (Gárdonyi Géza: A bor)
- Ida néni (Csathó Kálmán: Az új rokon)
- Gonoszné (Tóth Ede: A falu rossza)
Filmjei
[szerkesztés]- Drágfy Veron (1913)
- A szökött katona (1914) – Özv. Korpándiné
- Lyon Lea (1915) – öregasszony
- Ágyú és harang (1915) – Salandra lánya
- A falu rossza (1916) – Gonoszné
- Szent Péter esernyője (1917) – papszakácsné
- A piros bugyelláris (1917)
- A gazdag szegények (1917) – Kapor Ádámné, Zsuzsa
- Fabricius úr lánya (1917)
- Károly bakák (1918) – Epresné
- A kivándorló (1918)
- Az aranyember (1918) – Brazovicsné
- A bánya titka (1918) – Anna, Jura nevelőanyja
- Fehér rózsa (1919) – vénasszony
- Fekete tulipán (1919)
- Gróf Mefisztó (1920)
- Matyólakodalom (1920) – Thuza Erzsa
- Aggyisten, Biri! (1927) – Kelesséné
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a karcagi római katolikus keresztelési akv. 128/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 24.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2941/1928. folyószáma alatt.
- ↑ Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 334. o.]
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Magyar színházművészti lexikon Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Hangosfilm
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
