Gyalány
Megjelenés
Gyalány (Delani) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Rang | falu |
Községközpont | Belényes |
Irányítószám | 415201 |
SIRUTA-kód | 26822 |
Népesség | |
Népesség | 330 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′ 37″, k. h. 22° 20′ 23″46.693538°N 22.339733°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 37″, k. h. 22° 20′ 23″46.693538°N 22.339733°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyalány falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Bihar megyében, Gyepüsolymostól délre, Belényesszentmárton szomszédságában fekvő település.
Története
[szerkesztés]Gyalány birtokosainak a XV. században a Partasyakat írták, a későbbiekben a település a görögkatolikus püspökségé lett.
A falu régen nem a mai helyén állt, hanem a Templom-dombja nevű helyen.
Gyalány a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma - 1718-ban épült.
- Teodor Aaron (Erdély, 1803 február 6 - 1867) Prépost, történész - Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Gyalány település parókiáján húzódott meg, s csak 1851-ben tért vissza Budára, mint a kormány kir. román fordítója.
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.