Ugrás a tartalomhoz

Dedinszky Gizella

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dedinszky Gizella dr.
Élete
Született1897. december 25.
Jasztrebarszka, Horvátország
Elhunyt1969 (71-72 évesen)
Devon megye (Anglia)
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)irodalomtudomány
Fontosabb műveiPetőfi és Burns (1932.)

Dedinszky Gizella (Jaska, 1897. december 25.[1] – Devon (megye), Anglia, 1969.[2]) író, irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

1916-tól a Magyar királyi állami Erzsébet Nőiskola tanulója a nyelv- és történettudományi szakcsoportban.[3] 1925–1926-ban egy évig az amerikai Wesley College-ban folytatott egyetemi tanulmányokat,[4] majd 1929-től polgári iskolai tanári munkája mellett folytatta egyetemi tanulmányait.[5]

1932-ben védte meg „Petőfi és Burns” című doktori értekezését[6] a Pázmány Péter Tudományegyetemen.[7] Az értekezés kritikai recenziója Szinnyei Ferenc tollából jelent meg.[8]

Az első nők között volt, aki az irodalomtudomány körében szerzett doktori címet. Aktív szerepet vállalt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségében és rendszeresen publikált irodalmi művekről, színdarabokról szóló ismertetőket, mint a színházi rovat vezetője a Magyar Női Szemle című újságban,[9] amely a magas szellemi végzettséget szerzett nők lapjaként működött.[10] 1932-ben az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete titkárává választották,[11] 1938-ban az egyesület főpénztárosa, 1940-től külügyi vezetője volt.[12] Ő képviselte a magyar szervezetet az 1938-ban Stockholmban rendezett "Egyetemet végzett nők konferenciáján". A stockholmi konferenciát megelőzően Angliában és Dániában előadást tartott a magyar nők kulturális helyzetéről.[13] 1939-től a Magyar Soroptimista Egyesület igazgató tanácsának tagja.[12]

Érdekesség, hogy akkoriban minden doktori címet szerzett nőt „orvosnőnek” neveztek, és annak ellenére, hogy ő irodalomtudományból szerzett doktorátust, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének női tagjaként mondott beszédet dr. Hugonnay Vilma sírjánál.[14]

Doktori értekezése megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban, a Washingtoni Kongresszusi Könyvtárban, a British Múzeum, valamint a Michigani Állami Egyetem könyvtárában is. Számos olyan magyar és angol publikáció és doktori értekezés hivatkozik erre a műre, amely az angol és a magyar irodalom kapcsolatát érinti.

Az 1930-as évek második felében rendszeres műsora volt az akkori Magyar Rádióban, ahol egy angol irodalomról és angliai érdekességekről szóló műsort vezetett.[15][16] Babits Mihály „Az európai irodalom története” és Szerb Antal „A világirodalom története” című műveikben is az ő ismertetéseit használják fel az angol, és főként a skót irodalom ismertetése során. Művét még részletesen ismerteti az 1980 után megjelent, László Marx által jegyzett „Robert Burns in Hungary” című könyv, amely az „English Language and Literature Commons” című sorozat részét képezi.

1920–1945 között a skót misszió Református Egyház Skót elemi és polgári leányiskolájában tanított, mint okleveles tanítónő.[17][18][19] Az 1926-os tanávtől visszatért az iskolába, ahol bibliatörténetet, irodalmat és földrajzot tanított,[20] rendkívüli tárgyként oktatta haladóknak az angolt,[21] és éveken át vezette az iskola abban az időben neves énekkarát.[20] Több jelentős fellépésük volt a Zeneakadémián, amelyek a rádióban is elhangzottak.[22] A Máté-passió zenekari előadásában a Budapesti Hangversenyzenekarral léptek fel, és szereplésükről a kor zenekritikusa a „legőszintébb dicséret” hangján írt.[23] A műsor 1938. április 14-én 19.10-től egyenes adásban hangzott el a Budapest I. rádióban.[24][25] A Máté passiót a Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület Lichtenberg Emil vezényletével a Skót leányiskola növendékkara részvételével 1943-ban is előadta a Zeneakadémián. A szólókat Pataky Kálmán, Báthy Anna, Basilides Mária, Tibor Zoltán és Kálmán Oszkár énekelték, az orgonaszólót Zalánfy Aladár, a zongoraszólót Kósa György, a hegedűszólót Garay György játszotta.[26] 1944-ben Händel Jephta oratóriumát adták elő.[27] 1935-től a kereskedelmi szaktanfolyam főnöke, valamint az önképzőkör tanárelnöke volt.[28] 1932-től a skót misszió Nőszövetségét vezette.[29]

Dedinszky Gizella testvéréhez, Izabellához hasonlóan a háborút követően külföldre távozott, és Angliában telepedett le. A „The London Gazette” címet viselő hivatalos állami közlöny 1963. évi 1. számából megtudható, hogy „Dedinszky, Gizella, Lecturer and Teacher, „Morningside”, Long Lane, Saldon, Devon című lakos” 1962. november 5-én angol állampolgárságot kapott.[30][31] 1969-ben hunyt el.

Könyvei

[szerkesztés]
  • Petőfi és Burns (Dissz.) Bp. 1932. Sárkány ny. 63 l. – 23 cm. / A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Angol Philologiai Intézetének kiadványai 8./

Egyéb publikációi

[szerkesztés]
  • Vidám est Amerikában, Magyar Lányok, 1926. január-december, XXXII. évf. 1-36. szám[32]
  • Az amerikai háztartás, 1926. április 27. 94. szám, 6. oldal[33]
  • A Magyar Asszony, 1927. október, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Értesítője, VII. évfolyam, 10. szám[34]
  • Petőfi költeményei angolul, Magyar Női Szemle, 1938. 42-43. oldal (ismerteti: Irodalomtörténeti Repertórium, 323. oldal)[35]

Az Irodalomtörténeti Közlemények, 1941. 51. évf. 2. füzet alapján:

  • Beczássy Judith. Oblomov. Színmű 3 ív. Goncsarov regényének felhasználásával. Vígszínház, 1940 jan. 27-én. — Ismerteti Dedinszky Gizella. Magyar Női Szemle. 67. oldal
  • Bibó Lajos, Sasfészek, Színmű 3. fv. Nemzeti Színház, 1940 febr. 3-án. – Ismerteti Dedinszky Gizella. Magyar Női Szemle. 68. oldal[36]
  • Bókay János, Feleség. Vígj. 3 fv. Nemzeti Kamara Színháza, 1939 nov. 8 – Ismerteti Dedinszky Gizella. Magyar Női Szemle. 34. oldal
  • Galamb Sándor, Első diadal. Színmű 3 fv. Nemzeti Színház, 1940. febr. 25-én – Ismerteti Dedinszky Gizella. Magyar Női Szemle. 68. oldal

Az Irodalomtörténeti Közlemények, 1941. 51. évf. 3. füzet alapján:

  • Matolcsy Andor, Illetlenség. Társadalmi szatíra 3 ív. Belvárosi Színház, 1940. febr. 3-án – Ismerteti Dedinszky Gizella. Magyar Női Szemle. 68. oldal
  • Németh László, Papucshős, Színjáték, Nemzeti Színház – Ismerteti Dedinszky Gizella. Magyar Női Szemle. 1940. jan-febr. 1-2. szám, 34. oldal[37]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ szerk.: Pálmai Lenke igazgató: A KOLOZSVÁRI M. KIR. ÁLLAMI ELEMI NÉPISKOLAI TANÍTÓNŐKÉPZŐ INTÉZET ÉRTESÍTŐJE AZ 1914-15. ISKOLAI ÉVRŐL, 16. o. (1915) 
  2. ↑ England&Wales, Death Index,1916-2007.
  3. ↑ szerk.: Berta Ilona: A Budapest M. K. Állami Erzsébet Nőiskola Értesítője az 1916–1917. iskolai évről. Budapest: M. K. Állami Erzsébet Nőiskola, 14. o. (1917) 
  4. ↑ szerk.: Beveridge Vilmos: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája Értesítője az 1926–1927-es évről. Budapest: Hornyánszky Vilmos Könyvnyomdája, 18. o. (1927) 
  5. ↑ szerk.: Beveridge Vilmos: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája Értesítője az 1929–30. évről. Budapest: Hornyánszky Vilmos Könyvnyomdája, 18. o. (1930) 
  6. ↑ szerk.: Beveridge Vilmos: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája Értesítője az 1931–32. évről. Budapest: Hornyánszky Vilmos Könyvnyomdája, 23. o. (1932) 
  7. ↑ A Királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem angol philológiai intézetének kiadványai 8. kötet, 1932. 63 o.
  8. ↑ Irodalomtörténeti Közlemények 1933. évi 1. száma 156-157. oldal
  9. ↑ A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1940., A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyvei 1887-1944. Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje, 372. o. (1940. április 17.). Hozzáférés ideje: 2015. december 10. 
  10. ↑ Egy példa: (1938. december 22.) „A Magyar Női Szemle decemberi számában”. Pesti Napló 89. (268.), 16.. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  11. ↑ (1932. október 28.) „Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete”. Budapesti Hírlap 52. (243.), 7.. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  12. ↑ a b szerk.: Nagy Lajos: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája és Női Kereskedelmi Szaktanfolyamának Értesítője az 1940–41. évről. Budapest: Sylvester Rt., 21. o. (1940) 
  13. ↑ szerk.: Forgács Gyula: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája és Női Kereskedelmi Szaktanfolyamának Értesítője az 1939–40. évről. Budapest: Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., 21. o. (1940) 
  14. ↑ Magyar Országos Tudósító, 1940. október 27. 1. oldal, A magyar orvosnők gyászünnepsége. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 3.)
  15. ↑ Egy példa a rádióműsorra: (1937. november 20.) „Rádióműsor Budapest II (1937. november 20. szombat, 19.50: Angliai mozaik. Dedinszky Gizella útirajza)”. Budapesti Hírlap 57. (264.), 10.. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  16. ↑ Hivatkozás "A skótok költője: Robert Burns" című műsorára Archiválva 2013. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (A műsor 1938. február 15-én kedden a Budapest II. adón 19.15-kor hangzott el. (1938. február 12.) „A skótok költője (Burns Róbert), dr Dedinszky Gizella felolvasása hanglemezekkel”. Népszava 66 (34). (Hozzáférés: 2016. január 24.) )
  17. ↑ szerk.: dr. Nagy Sándor: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája Értesítője az 1920–1921-es évről. Budapest: Károlyi György Kő- és Könyvnyomdája, 4 és 15. o. (1921) 
  18. ↑ Lásd „A budapesti ref. egyház skót polgári leányiskolája”. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (1922–1923) 28, 118. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) , valamint Magyarország tiszti cím- és névtára 1931 és 1937 közötti évfolyamai (41–45. évfolyam)
  19. ↑ (1938) „A Színházi Élet televíziója”. Színházi Élet (21.), 56.. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  20. ↑ a b szerk.: Beveridge Vilmos: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája Értesítője az 1926–1927-es évről. Budapest: Hornyánszky Vilmos Könyvnyomdája, 7. o. (1927) 
  21. ↑ szerk.: Beveridge Vilmos: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája Értesítője az 1926–1927-es évről. Budapest: Hornyánszky Vilmos Könyvnyomdája, 14. o. (1927) 
  22. ↑ Például (1934. december 15.) „Rádióműsor december 20-án 20.00”. Népszava 62 (282). (Hozzáférés: 2016. január 24.) , a műsorban Bach: Karácsonyi oratóriumának közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből; a Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület előadásában. Vezényel: Lichtenberg Emil. Közreműködik: Bodó Erzsi, Basilides Mária, Réthy Eszter, Rösler Endre, Kálmán Oszkár, valamint a Budapesti Szimfonikus Zenekar és a skót polgári leányiskola énekkara dr Dedinszky Gizella vezetésével; és (1938. április 8.) „Rádióműsor Budapest I (1938. április 14. csütörtök, 19.10)”. Pesti Napló 89. (80.), 18.. o. 
  23. ↑ (1938. április 17.) „A Máté passio előadása”. Pesti Napló 89. (87.), 24.. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  24. ↑ A műsorújság szerint a magánszólamokat énekelték: Zion leánya — Báthy Anna, Zion leánya — Basilides Mária, Evangélista — Rösler Endre, Júdás főpap — Kálmán Oszkár, Jézus — Tibor Zoltán, Péter és Pilátus — dr Győri Pál, Tanú — Klösz Pálné.
  25. ↑ (1938. április 9.) „Rádióműsor április 14. 19.10”. Népszava 66 (81). (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  26. ↑ (1943. április 25.) „Bach Máté passió”. Népszava 71 (93), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  27. ↑ (1944. január 30.) „Színház–Zene: Händel Jefta-oratóriuma”. Pesti Hírlap 66 (24), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  28. ↑ szerk.: Knight György: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája és Női Kereskedelmi Szaktanfolyamának Értesítője az 1935–1936. évről. Budapest: Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., 25 és 46. o. (1936) 
  29. ↑ szerk.: Calder János: A Budapesti Ref. Egyház Skót elemi és polgári leányiskolája és Női Kereskedelmi Szaktanfolyamának Értesítője az 1933–34. évről. Budapest: Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., 22. o. (1934) 
  30. ↑ The London Gazette, 1963. 1. szám
  31. ↑ A hivatalos angol állami nyilvántartás
  32. ↑ Vidám est Amerikában. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 3.)
  33. ↑ Dedinszky Gizella (1926. április 17.). „Az amerikai háztartás”. Budapesti Hírlap 46. (94.), 6.. o. (Hozzáférés: 2016. január 24.) 
  34. ↑ A Magyar Asszony
  35. ↑ Irodalomtörténeti Repertórium 323. oldal
  36. ↑ Bibó Lajos vallomásai, Az interjút készítette, és a kötetet összeállította Szenti Tibor, LAZI Bt. Hódmezővásárhely-Szeged, 1998.
  37. ↑ PIM. [2014. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 3.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyarország tiszti cím- és névtára 1931 és 1937 közötti évfolyamai, (41–45. évfolyam)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dedinszky_Gizella&oldid=26756686”