Deák Ferenc (kanonok)
| Deák Ferenc | |
| Született | 18. század |
| Elhunyt | 18. század |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | pap |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Deák Ferenc (18. század) kanonok.
Élete
[szerkesztés]Nagytárkányi, később girincsi,[1] majd miskolci plébános volt. 1736. augusztus 15-én Szűz Mária mennybevitelének az ünnepén Deák Ferenc tartotta az ünnepi szentmisét.[2] Itteni szolgálata alatt ő kezdeményezte a Csupros Mária-szobor felállítását, amelyre 1738-ban került sor az akkor még új mindszenti templom előtt, a mindszenti és miskolci polgárok kívánságára. Ennek fenntartására ajándékozta 20 kapás szőlejének árát, s ennek kamatjából gyújtották meg minden szombaton és Mária vigélyein a szobron lévő mécsest. A szegények mindszenti házáról sem feledkezett meg, ennek is 60 kapás szőlőt ajándékozott. Mivel a protestánsok megtérítésében gróf Erdődy Gábor Antal egri püspök jobb kezének számított, 1741-ben az egri káptalan választott kanonokja lett. Amikor az itteni szeminárium rektoraként szolgált a pestisjárvány idején, 1743. július 21-én fogadalmat tett, hogy minden hónap harmadik vasárnapján szentbeszédet tart a Fájdalmas Szűz előtt és a szenvedő népért szentolvasót végez.[3] 1745-ben az ő tulajdonát képezte az egri Széchenyi utca 16. szám alatt álló épület.[4][5] Később mellei fontisról címzett apát és máramarosi főesperes volt 1751-ben.[6]
Munkái
[szerkesztés]- Domus sapientiae, az az A bölcsességnek háza, mellyet ... Andrásy Klára ... Sennyei István ... özvegye ... ötven négy esztendeig épített, és most temetése alkalmatosságával ... élő nyelvel ki hirdetett ... P. D. F. Nagy tárkányi plébános. (Évszám nélkül)
- Az égig támasztott Jákob lajtorjáján példáztatott mennyei boldogság nyolcz fok garádicsa. (Kende Katalin, Keresztes Lászlóné asszony felett tartott halotti prédikáczió.) Kassa, 1730.
- Közönséges orvosság, melylyel Barkóczi Krisztina asszony Sennyei Imre házas társa magát erősítette, amelyet temetési szomorú alkalmatosságával… az egybegyült népek eleibe terjesztett. Kassa, 1733.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Sion 1864.
- ↑ Az oltár teológiája P. KELEMEN DIDÁK miskolci beszédének fényében Archiválva 2015. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Miskolci Nagyboldogasszony Minorita Plébánia
- ↑ Eger - Szerviták Mária Út
- ↑ Ez később gyógyszertárként üzemelt, majd az Egri Kaszinónak adott otthont, később szakszervezeti székház volt, jelenleg a Kepes György Kulturális és Művészeti Központ működik benne.
- ↑ Épület történet Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Kepes Központ
- ↑ Szinnyei
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Fekete József: A szervita rend magyarországi története 1867-től 1950-ig (Doktori (PhD) disszertáció) Budapest, 2009. 29. old.
- A miskolczi plébánia története Magyar Sion 1864. évfolyam II. kötet 345 old.-tól
További információk
[szerkesztés]- A Diósgyőri Egyházközség történelme hiteles adatok alapján
- A Magyar Minorita Rend története – Isten Szolgája P. Kelemen Didák jelentősége és értékelése a történeti adatok alapján – I. P. KELEMEN DIDÁK OFMConv -re vonatkozó adatok a Rend miskolci Protocollumában – 5. P. Kelemen Didák hitszónoki működése jelentőségének adatai a Protocollumban Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Miskolci Nagyboldogasszony Minorita Plébánia
- Katona: Historia Critica XXXIX. 948. old.
- Magyar Korona 1879. 144. sz. (Kandra-Kabos. Petrik Bibliographiája.)
