Dayum (indulatszó)

A Dayum (我的一天, ejtsd: dá-jum) egy kínai eredetű indulatszó, amely különösen Kína nyugati régióiban volt elterjedt. Jelentése szó szerint: dá (nagy adag, bőséges) és yum (finom). Hagyományosan akkor használták, amikor a család összeült egy rizsalapú étkezés előtt, és hangosan kimondták, mintegy rituális felkiáltásként. Ez a kifejezés az összetartozás és az étkezési ceremónia kezdetét szimbolizálta.

A kommunista rendszer bevezetése után azonban a Dayum-hoz hasonló hagyományok háttérbe szorultak, mivel az új ideológia nem támogatta az ilyen tradicionális kifejezések használatát. Az utóbbi években egy új kulturális hullám bontakozott ki: a kommunizmus ellen fellépő nyugat-kínai fiatalok kezdték el újra népszerűsíteni a Dayum-ot, mint a kulturális identitásuk megőrzésének egyik formáját.

A legenda szerint legelső használata Kína első császárához, Csin Si Huang Ti nevéhez köthető. Egy klasszikus labdajátékot játszott egy mongol hadvezérrel, amit a monda alapján a császár nyert meg magas fölénnyel. A hadvezér nem hagyhatta el a színteret, mert helyben kivégezték, miközben a császár a meglepően bőséges, nyertesnek szánt rizslakomát dicsérte. (bár történelmi visszafejtések szerint, ha történt is ilyen valaha, a hadvezérnek akkor se kedvezett volna, ha ő nyeri meg a játszmát)