Ugrás a tartalomhoz

David Cameron

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
David William Donald Cameron
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
2010. május 11. – 2016. július 13.[1]
UralkodóII. Erzsébet
ElődGordon Brown
UtódTheresa May
A Konzervatív Párt vezetője
Hivatali idő
2005. december 6. – 2016. július 11.
ElődMichael Howard
UtódTheresa May
Az ellenzék vezetője
Hivatali idő
2005. december 6. – 2010. május 11.
ElődMichael Howard
UtódEd Miliband
Witney választókerület képviselője
Hivatali idő
2001. június 7. – 2016. szeptember 12.
ElődShaun Woodward
Szavazatszám33 973
Az Egyesült Királyság külügyminisztere
Hivatali idő
2023. november 13. – 2024. július 5.
ElődJames Cleverly
UtódDavid Lammy
Született1966. október 9. (58 éves)
London
PártKonzervatív Párt
SzüleiMary Fleur Mount
Ian Donald Cameron
HázastársaSamantha Gwendoline Sheffield
Gyermekei
  • Ivan Cameron
  • Nancy Cameron
  • Arthur Cameron
  • Florence Cameron
Foglalkozáspolitikus
Iskolái
  • Heatherdown Preparatory School
  • Eton College
  • Brasenose College (Philosophy, Politics and Economics, BA)
Vallásanglikán
Díjak
  • Order of King Abdulaziz al Saud
  • Big Brother Awards (2013)
  • a francia Becsületrend tisztje
  • Dostyk Order of grade I
David William Donald Cameron aláírása
David William Donald Cameron aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz David William Donald Cameron témájú médiaállományokat.

David William Donald Cameron (London, 1966. október 9. –) brit politikus, a Konzervatív Párt vezére, 2010-től 2016-ig az Egyesült Királyság miniszterelnöke,[2][3] 2023-tól 2024-ig külügyminisztere.[4][5] 2023. november 19-től Lord Cameron of Chipping Norton.[6]

Élete, politikai pályája

[szerkesztés]

David Cameron 1966. október 9-én született Londonban. Családja jómódú, előkelő származású: Cameron IV. Vilmos és szeretője, Dorothea Jordan színésznő tíz törvénytelen gyermeke egyikének leszármazottja, ily módon II. Erzsébet királynőnek is távoli rokona.[7] A középiskolát az Eton College-ban végezte, majd az Oxfordi Egyetemen szerzett kitüntetéses diplomát filozófiából, politikatudományból és közgazdaságtanból 1988-ban.

Az egyetem után a Konzervatív Párt Kutatási Központjában kezdett dolgozni, majd 1992-ben Norman Lamont pénzügyminiszter tanácsadója lett. A következő évben Michael Howard belügyminiszter tanácsadójaként dolgozott, amíg a konzervatív kormány el nem veszítette az 1994-es választásokat. 1994-ben a Carlton Communications nevű médiacégnél helyezkedett el, ahol a céges ügyfelekért felelős igazgató volt 2001-ig.

2001-ben a Londontól északnyugatra fekvő Witney parlamenti képviselőjévé választották. A parlamentben hamar kitűnt karizmatikus fellépésével, és két évnyi képviselőség után már a konzervatív frakció vezetőségében volt. Howard, aki addigra pártelnök lett, 2004-ben kinevezte a párt politikai koordináló bizottságának élére, aminek eredményeképpen Cameron volt a felelős a 2005-ös választási program összeállításáért. Miután a párt a választáson súlyos vereséget szenvedett, Howard lemondott, és Cameron lett a Konzervatív Párt vezetője.

Cameron vezetésével a konzervatívok megnyerték a 2006-os önkormányzati választásokat, és egy kezdeti visszaesés után egyre kedvezőbben szerepeltek a közvéleménykutatók felméréseiben. Cameron folyamatosan támadta a Tony Blairt felváltó Gordon Brown miniszterelnököt, akinek a népszerűsége erősen visszaesett a 2008-ban kirobbant gazdasági válság nyomán. A konzervatívok megnyerték a 2009-es európai parlamenti választást.

A 2010. május 6-i választáson a konzervatívok érték el a legjobb eredményt, de nem szereztek elég mandátumot ahhoz, hogy többségi kormányt alakíthassanak, így a Liberális Demokrata Párttal kellett koalícióra lépniük. Május 11-én a királynő David Cameront nevezte ki miniszterelnökké.[7]

2016. február 20-án kormánya ülését követően bejelentette, hogy 2016. június 23-án népszavazást tartanak a megreformált Európai Unióban való maradásról.[8] A népszavazás 52:48 arányban a kilépéspártiak fölényét hozta,[9] ezért június 24-én bejelentette, hogy októberben távozik a kormányfői székből.[10]

2016. július 11-én bejelentette, hogy július 12-én vezeti utoljára a kormányülést, és hogy július 13-ától új miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, Theresa May személyében.

Ettől kezdve Cameron szinte egyáltalán nem szerepelt a nyilvánosság előtt. 2019 szeptemberében, megjelent könyvével kapcsolatos interjújában, először mondta el véleményét a Brexitről illetve a 2016-os népszavazásról. Boris Johnson miniszterelnökkel kapcsolatosan kritikus megjegyzéseket tett.[11]

Rishi Sunak miniszterelnök 2023. november 13-án átszervezte kormányát. Az új kabinetben Cameron kapta meg a külügyminiszteri tisztséget.[12] A brit kabinet tagjai hagyományosan a parlamenti képviselők közül kerülnek ki, és mivel Cameron 2016 óta nem volt már az alsóház tagja, Sunak felterjesztette a Lordok Háza tagjává.[13]

Családja

[szerkesztés]

David Cameron 1996-ban feleségül vette az 1971-ben született Samantha Gwendoline Sheffieldet. Házasságukból négy gyermek született. A legidősebb, a 2002-ben többszörös rendellenességgel született Ivan Reginald Ian, 2010-ben meghalt. Kisebbik fiuk, Arthur Elwen 2006-ban, két lányuk, Nancy Gwen és Florence Rose Endellion pedig 2004-ben illetve 2010-ben született.[14]

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Cameron Cameronról. Kötetlen beszélgetések a brit miniszterelnökkel; riporter Dylan Jones, ford. Takács Zoltán; HVG Könyvek, Bp., 2011

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ EU referendum: UK votes to leave in historic referendum - BBC News (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  2. ↑ David Cameron is Britain's new prime minister. The Washington Post. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  3. ↑ Ősszel már új miniszterelnöke lesz Nagy-Britanniának. MNO, 2016. június 24. [2016. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  4. ↑ „Former UK PM Cameron in surprise return to government as foreign secretary”, Reuters, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. november 13.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ Balázs, Karóczkai: Azonnali hatállyal felmentették a brit belügyminisztert botrányos kijelentései miatt (magyar nyelven). index.hu, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. november 13.)
  6. ↑ Former PM David Cameron becomes Lord Cameron of Chipping Norton (angol nyelven). BBC, 2023. november 20. (Hozzáférés: 2023. november 20.) „Arriving as David William Donald Cameron, he was sworn in as the peer Lord Cameron of Chipping Norton. In a surprise move to many people, the former prime minister was appointed foreign secretary in a reshuffle last week.”
  7. ↑ a b David Cameron Biography. Encyclopaedia Britannica. [2010. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
  8. ↑ Június 23-án lesz népszavazás a brit EU-tagságról
  9. ↑ Angolosan távoznak a britek az Európai Unióból
  10. ↑ KK: Bekövetkezett a brexit – David Cameron lemondott. hírTV, 2016. június 24. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
  11. ↑ https://www.hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2019/09/14/cameron-szerint-sokan-haragszanak-ra
  12. ↑ Stacey, Kiran. „David Cameron returns to UK government as foreign secretary”, The Guardian, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  13. ↑ Walker, Peter. „He’s not an MP, so how can David Cameron return to the cabinet?”, The Guardian, 2023. november 13. (Hozzáférés: 2023. november 13.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ Cameron 'proud dad' after wife Samantha has baby girl. BBC News. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)


Elődje:
Gordon Brown 		Utódja:
Theresa May
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=David_Cameron&oldid=27285249”