Ugrás a tartalomhoz

Darwin-pamparóka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Darwin- pamparóka
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Nem: Pamparóka (Lycalopex)
Faj: L. fulvipes
Tudományos név
Lycalopex fulvipes
(Martin, 1837)
Szinonimák

Pseudalopex fulvipes

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Darwin- pamparóka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin- pamparóka témájú médiaállományokat és Darwin- pamparóka témájú kategóriát.

A Darwin-pamparóka (Lycalopex fulvipes) kihalástól veszélyeztetett dél-amerikai kutyaféle.

Felfedezése

[szerkesztés]

A fajt Charles Darwin fedezte fel 1834-ben világ körüli útján, amikor a Chile partjainál elterülő Chiloé-szigetekhez tartozó San Pedrón egy kíváncsi róka annyira belemerült a gyűjtést végző európaiak látványába, hogy Darwin hátulról megközelíthette és a geológuskalapácsával agyonütötte. Darwin a kontinensen előforduló Lycalopexektől különálló fajnak tartotta példányát, ennek ellenére azt az argentin pamparóka (Lycalopex griseus fulvipes) alfajaként kategorizálták. Csak a mitokondriális genetikai analízis erősítette meg, hogy valóban egy külön fajról van szó, legközelebbi rokona a dél-amerikai róka.

Megjelenése

[szerkesztés]

A Darwin-pamparóka kis termetű kutyaféle, az akár 5–10 kg-ot is elérő argentin pamparókával ellentétben csak 2-4 kilogrammosra nő meg. Lábai is rövidebbek. Szőre sötétszürke, fején és fülein barna jelek láthatóak. A többi pamparókával nem kereszteződik.

Elterjedése és életmódja

[szerkesztés]

1975-ig úgy gondolták, hogy csak Chiloén él, de ekkor a szárazföldön fekvő közeli Nahuelbuta Nemzeti Parkban is megtalálták, 2013-ban pedig megerősítették előfordulását az Oncol Parkban és a Reserva Costera Valdiviana-ban. Korábban feltehetően nagyobb területen élt a kontinensen és a jégkorszak idején, amikor Chiloé egybefügött a szárazfölddel, került a szigetre. 15 000 évvel ezelőtt, azonban a tenger elválasztotta a szigetet és a Darwin-pamparóka populációja két részre szakadt. A Chiloé-szigeti populációját 250 egyedre, a kontinensen élők számát 70-re becsülik.

Elsősorban erdei állat, Chile mérsékelt övi esőerdeinek lakója. Éjszakai életmódot folytat, leginkább alkonyatkor és hajnalban aktív. A többi rókához hasonlóan nem specializálódott ragadozó, megeszik mindent amit el tud kapni, kisemlősöket, gyíkokat, bogarakat, esetleg madarakat; de elfogyasztja a gyümölcsöket, bogyókat és a dögöt is.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A Darwin-pamparókának mára csak kb. 320 egyede maradt, ezért a Természetvédelmi Világszövetség kritikusan veszélyeztetett státuszba sorolta. Bár életterének nagy része nemzeti parkokra esik, a parkokon kívül élő rókák léte a favágás, orvvadászat és a kóbor kutyák (betegségek terjesztése és zsákmányejtés révén) miatt továbbra is veszélyben forog.

Források

[szerkesztés]
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. december 7.)
  • Wozencraft, W. C. (2005). "Order Carnivora". In Wilson, D. E.; Reeder, D. M. Mammal Species of the World (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494.
  • Medel, R.G. et al. 1990. Discovery of a continental population of the rare Darwin fox, Dusicyon fulvipes (Martin, 1839) in Chile. Biological Conservation 51:71-77
  • Yahnke, C.J. et al. 1996. Darwin's Fox: A Distinct Endangered Species in a Vanishing Habitat. Conservation Biology 10:366-375
  • "Detectan la presencia de zorro de Darwin en las reservas costeras valdivianas", El Mercurio, June 15, 2013
  • Keynes, R. D. ed. 2001. Charles Darwin's Beagle diary. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 272–273
  • Darwin, C. R. 1839. Narrative of the surveying voyages of His Majesty's Ships Adventure and Beagle between the years 1826 and 1836, Journal and Remarks 1832–1836. London: Henry Colburn. p. 341
  • Villagrán, C. 1988. Late Quaternary vegetation of Southern Isla Grande de Chiloë, Chile. Quaternary Research 29: 294–306

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Darwin's fox című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.