Damoklész
Damoklész az anekdota szerint az i. e. 4. században, a szicíliai görög nagyvárosban, Szürakuszaiban élt, és II. Dionüsziosz türannisz[1] kegyence volt. Damoklész irigykedett a trónnal járó kellemetességekre, és ebből a király úgy gyógyította ki, hogy trónjára ültette, minden jóval traktálta, de a feje fölé egy kihegyezett kardot lógatott a hegyével lefelé, egyetlen szál lószőrrel felfüggesztve. Ez a kard képviselte a királyra acsarkodó ellenségeket, irigyeket és általában az uralkodással járó felelősség fenyegető súlyát.
Az anekdota ebben a formában a Kr. e. 1. században élt római Cicero Tusculanae disputationes (Tusculumi beszélgetések) című művében[2] maradt ránk, és számos művészeti alkotás ihletőjévé vált. Ammianus Marcellinus 4. századi római író kissé másként mesélte el a történetet: nála Dionüsziosz király a lakmározó és dorbézoló vendégek feje fölé függesztette a kardot.
Damoklész kardja képletes értelemben a látszólag kellemes körülmények között a minden pillanatban bekövetkezhető, állandóan fenyegető veszedelem jelképe.
Irodalom
[szerkesztés]- Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere, Allprint Kft., Budapest, 2004, ISBN 9639575100
Források
[szerkesztés]- Cicero szövege angolul és latin eredetiben Archiválva 2008. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- M. TVLLI CICERONIS TVSCVLANARVM DISPVTATIONVM LIBER QVINTVS
- A Pallas nagy lexikona
