Ugrás a tartalomhoz

Dagadt orsócsiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dagadt orsócsiga
Magyarországon gyűjtött orsócsigák a Leideni Természetrajzi Múzeum gyűjteményében
Magyarországon gyűjtött orsócsigák a Leideni Természetrajzi Múzeum gyűjteményében
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Csoport: Heterobranchia
Euthyneura
Panpulmonata
Eupulmonata
Stylommatophora
Sigmurethra
Öregcsalád: Clausilioidea
Család: Clausiliidae
Nem: Vestia
Faj: V. turgida
Tudományos név
Vestia turgida
Rossmässler, 1836
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dagadt orsócsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dagadt orsócsiga témájú médiaállományokat és Dagadt orsócsiga témájú kategóriát.

A dagadt orsócsiga vagy északi orsócsiga[1] (Vestia turgida) a Kárpátok erdeiben élő szárazföldi csigafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A dagadt orsócsiga háza nyújtott orsó alakú, 11–17 mm magas és 3–5 mm széles, 9-10 közepesen domború kanyarulat alkotja. Héja sárgásbarna, általában finoman bordázott. A nagyobb tengerszint fölötti magasságon élő csigák háza kisebb, viszont erősebben rovátkolt. Szájadékának bal felső részén kiöblösödés figyelhető meg, aminek határát kis fogszerű lemezke jelzi. A család többi tagjához hasonlóan ajtóval (clausilium) tudja elzárni a ház bejáratát. Az állat sötétszürke színű.

Elterjedése és életmódja

[szerkesztés]

A Kárpátokban Csehországban és Bajorországban fordul elő; Erdélyben eléggé ritka. A Tátrában 2100 méterig merészkedik.

Közép- és magashegységek nedves talajú erdeiben, bozótosaiban honos, de előfordul erdős lápokban is. Többnyire kidőlt fatörzsek alatt és az avarban lehet rátalálni, fatörzsekre nem mászik fel.

Lengyelországban szaporodási időszaka áprilistól szeptemberig terjed (de főleg május-júliusban). Félig elevenszülő, 2 mm hosszú és lapított petéit sokáig az uterusban tartja; előfordul hogy az állat testében kelnek ki vagy nem sokkal lerakásuk után. Egyszerre 1-11, zselészerű anyagba burkolt petét rak le. A rokonainál néha megfigyelhető petekannibalizmus nála nem ismert.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]